Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-07
30 A nemzetközi pénzpiaci válság, amely mostanra már sok helyen a gazdaságot is elérte, leginkább a kis- és közepes v állalkozások rétegében tehet kárt, de míg a pénzpiacokat védő intézkedésekről naponta hallunk, elég kevés szó esik vállalkozásokat segítő intézkedéscsomagokról. Milyen eszközökkel lehet és kell ezeket támogatni? – Többször is hangsúlyoztam, hogy a pénzügy i válság kontextusában itthon sem szabad csak a pénzpiaci és tőkepiaci helyzetre koncentrálni, hanem a gazdaság alapjaira is kell figyelni – ez pedig a kkvk ágazata. Hangsúlyozom, hogy Romániában nincs szó recesszióról, de óvintézkedésekre itt is szükség van. Ezeket a vállalkozásokat kell támogatni úgy, hogy versenyképességük növekedjen, és meg tudjanak maradni a piacon. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a vállalkozási réteg nagyon fontos, például Európában az új munkahelyek nyolcvan százalékát kis- és köz épvállalkozások hozzák létre. És ezeket a vállalkozásokat kell mind európai, mind hazai szinten támogatni. Szerdán vettem részt az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága, az INTA tanácskozásán, és itt is figyelmeztettem arra, hogy a kis- és középvállalkozások megerősítése válasz lehet a globális pénzügyi válság okozta gondokra. A tárgyalás témája egyébként éppen ez volt, a kis- és középes vállalkozások szerepének megerősítése a nemzetközi kereskedelemben. Akárcsak akkor ott, most is hangsú lyozom, el kell érni, hogy az uniós források könnyebben hozzáférhetők legyenek a kkvk számára. Milyen konkrét lépéseket lehet tenni uniós szinten? – Az uniós lépéseket a Small Business Act (a kis- és közepes vállalkozásokról szóló új szabályozási keret ) foglalja össze. Ezt az Európai Bizottság júniusban tette közzé, az Európai Parlamentben pedig most tárgyaljuk bizottsági szinten. A törvénycsomag, amelynek egy része csupán ajánlás a tagállamok felé, négy közösségi jogalkotás területén – az állami segé lyek folyósítása, az európai magántársaság mint jogi forma létrehozása, a csökkentett hozzáadottértékadó, valamint a késedelmes fizetésről szóló 2000/35/EK irányelv – módosítást javasol. Nagyon fontos intézkedés a hozzáadottértékadót szabályozó irányel v módosítása úgy, hogy a tagállamoknak lehetősége legyen a helyi tevékenységet végző kkvk – vagyis tipikusan azok a cégek, amelyek a nagy multik helyi beszállítói, vagy amelyek az externalizált tevékenységeket elvégzik – hozzáadottértékadóját csökkenteni . Második fontos intézkedés az, amely bevezetné az úgynevezett európai magánvállalkozás jogi formáját, és kiküszöbölné az abból eredő pluszkiadásokat és félreértéseket, hogy eddig minden tagállam különböző módon írja elő a vállalkozások bejegyzését. A harmadik a kifizetési fegyelemre vonatkozó javaslat: szigorodni fog azok bírságolása, akik harminc napnál tovább késlekednek a kifizetésekkel. A negyedik, nagyon fontos intézkedés az állami pályázatokhoz való hozzáférés egyszerűsítése. Sok kis- és középvál lalkozás elriad attól, hogy terjedelmes dokumentációkkal kell igényelni a támogatásokat, ezért nem is próbálkozik, így elesik ezektől. Ezt jó lenne mielőbb alkalmazni itthon is... – Igen, az Európai Néppárt már jelezte, hogy megvan a politikai akarat a S BA elfogadására, és a tagállamok felelős hatóságai ennek megfelelően már berendezkedhetnek előre is a helyzetre. Mert a bürokrácia csökkentése mindenkinek jó. A procedúra leegyszerűsítésével a vállalkozók működési költsége csökken, ez a versenyképesség növ ekedését jelenti. Románia 2009es költségvetéstervezetében több mint 900 millió lejt különítettek el a romániai vállalatok támogatására, ennek egyharmadát szánták a kis- és középvállalkozóknak. Ez az összeg azonban nem jut el majd a kis- és középvállalk ozókhoz, ha nem sikerül az állami segély folyósításáról szóló törvényes keretet egyszerűsíteni.
