Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-05
12 eredményeket. A három tagjelölt Horvátország, Törökország és Macedónia, a négy potenciális tagjelölt pedig Albánia, Montenegró, BoszniaHercegovina, valamint Szerbia. A horvát országjelentéssel kapcsolatban úgy hírlik Brüsszelben, hogy az unió kilátásba helyezi a csatlakozási tárgyalások 2009es sikeres befejezését. Az összesen 35 csatlakozási témafejezet közül ugyan eddig csak négyet zárt ak le, de uniós értékelés szerint Zágráb így is jól halad a közösségi v ívmányok, az uniós joganyag átvételét illetően. Horvátországnak mindenesetre több területen fokoznia kell még erőfeszítéseit, és e területek közt van a korrupció, illetve a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Szerbiával egyelőre nem folynak csatlakozási tá rgyalások, de ha Belgrád eleget tesz a délszláv háborús bűnösök ügyében eljáró hágai törvényszékkel való maradéktalan együttműködés kötelezettségének - ez alatt leginkább Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai parancsnok elfogása és Hágának való kiadása értendő , akkor jövőre Szerbiát is tagjelöltté nyilváníthatják. Olli Rehn korábbi kijelentései alapján Macedónia egyelőre nem reménykedhet a csatlakozási tárgyalások megkezdésében, főként azért nem, mert az országban tartott választások lebonyolítását idé n súlyos erőszakcselekmények zavarták meg. Az EU bővítési stratégiájában nemcsak a NyugatBalkán, hanem Törökország is benne van. A csatlakozási tárgyalások azonban Ankarával sokkal vontatottabban haladnak, mint Zágrábbal. A török országjelentés a kiszivár ogtatások szerint további reformokra szólítja fel Ankarát az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokrácia érvényesülése terén. Ugyanakkor most először helyet kap a Törökországról készülő értékelésben, hogy az ország működő piacgazdaságnak tekinthető. Mi nden előzetes kiszivárogtatás és értékelő megállapítás tényleges súlyát azonban erősen viszonylagossá teszi az a körülmény, hogy az EUbővítési folyamat jövője nem csupán a pályázó országok csatlakozási felkészültségétől, hanem az EU befogadási képességétő l is függ. Márpedig amíg nem látszik a horizonton, hogy mikorra léphet hatályba az unió intézményrendszerét és döntéshozatali mechanizmusát megreformálni hivatott, az elutasító ír népszavazás miatt azonban egyelőre "jégre tett" lisszaboni szerződés, addig az EU voltaképpen nem alkalmas új tagok befogadására. Brüsszeli értesülések szerint ezért több tagállam - köztük Németország és Franciaország - ellenezné, hogy az unió túlságosan konkrét bővítési kötelezettségeket vállaljon a most közzéteendő értékelő csom agban. vissza KIHELYEZETT KORMÁNYÜLÉS ELŐSZÖR MAGYARLAKTA VIDÉKEN - MI VÁRHATÓ? Bumm.sk 2008. 11. 04. November 19én a szlovák kormány Komáromban tartja kihelyezett ülését. Az ülés nem csak azért rendhagyó, mert a Ficokormány elsősorban a Smeres többségű városokat részesítette előnyben még a másik két kormánypárttal szemben is, hanem azért is, mivel magyarlakta vidékre még nem vonult ki a kabinet. Korábban a kormány tagjai már jártak a rimaszombati régióban, azonban az ülésre szlovák többségű községekben került sor. A kihelyezett ülés fontosságáról a korábbi kormánytag Simon Zsoltot kérdeztük. Véleménye szerint gesztusértékű az ülés a magyarlakta vidéken. Elmondása szerint azonban ez a kormány inkább a deklarációk szin tjén mozog az ilyen ülések során, mintsem konkrét megvalósításokban gondolkodik. Példaként hozta fel a tavalyi őszi tiszolci kormányülést, ahol a kormány támogatta a Tiszolc és Breznóbánya közti útszakasz átminősítését első osztályú útra, amely lendületet adhatna a fejlesztésnek és a fejlődésnek, azonban erre ezidáig még nem került sor. Az osgyáni kerülőút díjmenetesítése viszont megvalósult, amiben szerepet játszott a mediális nyomás is – tette hozzá Simon. A Gazdasági Minisztérium által összeállított anyagot , amely az Igazságügyi Minisztérium oldalán érhető el, még november 13ig lehet véleményezni. A korábbi min iszter tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy a kormány által meghatározott szervezetek és intézmények kötelező jelleggel véleményezésre vannak felkérve, és ezen felül civil kezdeményezések is érkezhetnek. A kormánynak kötelező foglalkozni a javaslatta l, ha azt legalább 500 aláírás erősíti meg, azonban egykét személyes kezdeményezés is napirendre kerülhet a kormány saját elbírálása szerint. Korábban a Gazdasági Minisztérium kérte a város vezetését, hogy dolgozzanak ki egy analízist arra vonatkozóan, h ogy a Komáromi járásnak milyen fejlesztésre lenne leginkább szüksége. Ezt az elemzést a minisztérium egyeztette a megyei vezetéssel, majd véleményezésre bocsátotta.
