Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-04
55 viss za Ipari parkot terveznek Krónika 20081104 Törökországi befektetői részvétellel ipari park épülhet az erdővidéki Felsőrákos határában. A terv ellen már többen is tiltakoztak, szerintük környezetszennyező cementgyár is helyet kapna a park létesítm ényei között. „Az erdővidéki cementgyár létrehozása csak kampányfogásra használható rémhír” – cáfolta Nagy István, Barót független polgármestere azokat az információkat, miszerint egy törökországi befektető a Felsőrákos határában működő külszíni barnaszén bánya meddőhányójában felhalmozódott palát felhasználó cementgyárat létesítene. Erdővidék lakosságát hetek óta foglalkoztatja a sajtóban is megszellőztetett elképzelés, és maga Nagy István is úgy nyilatkozott korábban, hogy a 150 embernek munkahelyet bizto sító leendő gyár mindenképpen jó befektetés lesz a súlyos munkanélküliséggel küszködő Erdővidék számára. Itthon tartani az ingázókat „Más megélhetési forrás híján naponta legalább négyszázan ingáznak Erdővidékről brassói munkahelyekre, egy leendő ipari p ark vagy cementgyár ezen az állapoton enyhítene” – magyarázta a Krónikának az elöljáró, aki a török befektető felkérésének eleget téve a baróti önkormányzat, valamint a Kovászna megyei prefektúra, illetve környezetvédelmi hivatal képviselőiből álló küldött ség élén nemrég Törökországba látogatott. Az elképzelés szerint az ipari park azon a tízhektárnyi területen épülne fel, amelyet a baróti polgármesteri hivatal 2006ban 45 ezer lejért vásárolt meg magánszemélyektől. A közös beruházásba a török fél 20 – 30 szá zalékos önrésszel, a baróti önkormányzat az 51 százalékot jelentő földterülettel, egy harmadik üzlettárs pedig a fennmaradó 19 – 29 százalékkal szállna be. Nagy István úgy látja: az ipari parkból befolyó különféle adókból és illetékekből újabb beruházások – tehát munkahelyek – hozhatók létre. Környezetvédelmi szempontok Eközben a leendő beruházás tárgyában huszonhárom erdővidéki civil szervezet nyílt levélben fordult Erdővidék polgármesteri hivatalaihoz és önkormányzataihoz, valamint Kovászna megye tanácsáh oz és prefektúrájához. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a cement előállítása során a környezetbe jutó széndioxid, a mérgező nehézfém molekulák és más anyagok, de még a szűrőkből származó és a környezetbe kiürített nagy mennyiségű melléktermékek is károsa k. Éppen ezért teljes mértékben elutasítják egy cementgyár Erdővidékre való telepítésének még a szándékát is. Az aláírók arra kérik a döntéshozókat, hogy egy esetleges ipari park létrehozása során, felelősségteljesen foglaljanak állást, s hogy „az alapító okiratban a vállalkozások befogadásának feltételéül alapvető szemponttá tegyék a csakis környezetbarát, a környezetre, emberi életekre és egészségre nem ártalmas technológiák, és az ezt alkalmazó vállalkozások telepítésének lehetőségét”. „Nincs kifogásunk az ipari park ellen, de a cementgyár ellen igen” – erősítette meg tegnap a Krónika érdeklődésére Demeter Zoltán, a beadvány egyik aláírója, a baróti székhelyű Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület titkára. Cementpormentes megol dás? „Elvileg nem mondhattam nemet a török befektető ajánlatára, hiszen Erdővidéken minden új munkahely jól jön. De arra kértem őt, hogy a romániai törvények szerint szerezzen be minden engedélyt, készíttessen környezetvédelmi tanulmányt, végül pedig győz ze meg a vidék lakóit arról, hogy a beruházás nem káros. A Törökországban látottak alapján egy cementgyár nélküli, de több rendeltetésű ipari park létrehozása járható útnak mutatkozik” – mondta lapunknak Nagy István. Hozzátette: a török fél várhatóan csak ezen a héten terjeszti elő a beruházásról szóló iratanyagát, akkor derül majd ki, hogy a cementgyár szerepele vagy sem a délkeleti üzletember elképzelései között. Szerzo: Benkõ Levente vissza
