Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-04
53 vissza Nem engednek a szakszervezetek Krónika 20081031 Az Európai Parlamentben nyújtanak be panaszt a Tăriceanukormány ellen a tanügyi szakszervezetek, emellett jövő hónaptól meghatározatl an időre szóló sztrájkot hirdettek, amiért a kabinet kedden áprilisra halasztotta a pedagógusok bérének 50 százalékos emeléséről szóló törvény hatálybaléptetését. A közhivatalnokok is sztrájkra készülnek, ám Traian Băsescu államfő arra kérte az érdekképv iseleteket, halasszák a tiltakozó megmozdulásokat a választások utánra. A szakszervezetek képviselői csütörtökön Anton Anton oktatásügyi miniszter meghívására egyeztetésen vettek részt a tárca székhelyén, ahol bejelentették: az európai törvényhozás elé kí vánják vinni a béremelés elhalasztásának ügyét, emellett a genfi székhelyű nemzetközi Munkaszervezetnél is panaszt kívánnak tenni. Felszólították a minisztert arra, vonja vissza aláírását a halasztásról szóló kormányrendeletről. Anton azonban ezt megtagadt a. Nincs megegyezés, ha nincs béremelés? A tegnapi találkozón ugyanakkor a négy tanügyi szakszervezet képviselőivel elsősorban a közalkalmazottak új, egységes bérezési rendszerének tervéről tárgyalt a miniszter, a képviselőház által szeptember végén megs zavazott béremelési törvényről érdemben nem esett szó. A szakszervezeti vezetők indoklása szerint azért, mert egy olyan törvényről, amelyet a parlament megszavazott, nincs tárgyalnivaló, azt hatályba kell léptetni. Anton Anton közölte, a megbeszélésen jav aslatot tett a szakszervezetek képviselőinek, hogy közösen vegyenek részt az új bérezési rendszer kidolgozásában. Ennek érdekében megállapodtak arról, hogy szakértői csoportokat alakítanak, amelyek elemzik a jelenlegi helyzetet, és javaslatokat terjesztene k elő. A miniszter a jelenlegi rendszer hibájául rótta fel, hogy túlságosan merev a bérezés, a fizetések kiszámításánál nincs külön rögzített és változó számítási módszer. Kifejtette, az új bérezési rendszer kidolgozásánál olyan világos, jól átgondolt szem pontok alapján kell végrehajtani a pedagógusok besorolását, amelyek kiemelik a tanerők társadalomban elfoglalt helyét. Ezzel a szakszervezetek képviselői is egyetértettek, ugyanakkor úgy vélték, a progresszív bérezés nem működik motivált tanárok nélkül. Eg yúttal leszögezték: az új bérezési rendszer kidolgozásáról csak azt követően hajlandóak tárgyalni, ha hatályba léptetik az 50 százalékos emelésről szóló törvényt. Aurel Cornea, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) érdekképviseleti tömb veze tője a találkozó után elmondta, hazugságnak tartja a kormányfő állítását, amely szerint 14 óra lenne a kötelező norma, a többi óra után pedig különjuttatásokat kapnak. Cornea szerint 40 a kötelező óraszám, és nincsenek juttatások. Sztrájkolnak a közhivata lnokok is A FSLI egyébként szintén csütörtökön úgy döntött, november 10én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a tagjai, 18ától pedig meghatározatlan időre szóló munkabeszüntetést hirdetnek, ha nem vonja vissza a kormány a halasztásról szóló rendele tet. A közszféra alkalmazottjai már szerdán tiltakozó akciókat hirdettek, és ultimátumot intéztek a parlamenthez: amennyiben november 20áig nem ül össze, hogy rendkívüli ülésen hatálytalanítsa a rendeletet, általános sztrájkot hirdetnek. Mint arról beszám oltunk, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet már november 3ától sztrájkot hirdetett, a közhivatalnokokat tömörítő Sed Lex pedig 13án tart demonstrációt, miután kudarcba fulladtak a tegnapi tárgyalások a pénzügyi tárca képviselőivel. A béremelések miatti politikai válság kapcsán csütörtökön délután Traian Băsescu államfő televíziós beszédben fejtette ki véleményét. Az elnök felszólította a szakszervezeteket, hagyjanak fel a novemberi sztrájkok szándékával, mivel azok veszélyeztethetik a választási folyamat ot. Az elnök felajánlotta, hogy a választások után közbenjár, hogy az új kormány tárgyaljon a reformok és a béremelések kérdéséről. Az elnök egyúttal sötét jövőképet vázolt föl az ország számára, amennyiben elmarad az oktatás, az egészségügy és a közigazga tás reformja. Rámutatott, hogy a béremelések csakis akkor valósíthatók meg, ha az érintett szektorok képviselői is
