Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-04
43 – Csehország nyolc éven át kopogtatott az Európa ajtaján mire az unió tagja lett. Szerbiának fel kell készülnie, hogy szintén hosszú időn át fog kopogtatni. Arra fogunk törekedni, hogy ezt a folyamatot a lehető legjobban megrövidítsük – mondta a cseh államfő. A két ország közötti régi baráti kapcsolatot nem mérgesítheti el Csehországnak azon döntése, hogy Koszovó függetlenségét elismerte, jegyezte meg beszélgetése során a két államfő. Továbbiakban a két ország gazdasági együttműködésének lehetőségeiről beszélgettek az államfők, leszögezve azt, hogy a jövőbe tekintve rengeteg lehetőség van összekötni őket. Szerbia EUs integrációjáról, a gazdasági világválságról és a két ország gazdasági együttműködésérő l beszélgetett Václav Klaus és Mirko Cvetković. Beszélgetésük során a szerb kormányfő kiemelte, hogy Szerbia érdekelt a cseh befektetések iránt, kiváltképp az energetika területén. Mint megjegyezte, ezen a területen a cseh energetikai társaság, a ČEZ a leg érdekeltebb vállalat. vissza Szűkös lehetőségek közt – Jelentés a nemzeti kisebbségek nyelvén történő tájékoztatásról Magyar Szó 2008.11.04. A szerbiai kisebbségi média egyes szegmenseiben riasztó helyzetben van, áll a N yílt Társadalomért Alap jelentésében. Rosszak a munkakörülmények és káderhiány jellemző, derül ki a nemzeti kisebbségek nyelvén történő tájékoztatás 2004 és 2006 közötti felméréséből. – A felmérésünk után az elmúlt egy évben az a félelem körvonalazódott bennünk, hogy a privatizáció következményeként a kisebbségi nyelveken történő informálás terjedelme és minősége csökkenni fog. Sajnos a félelmünk beigazolódni látszik, főleg a kisebb közösségek esetében. Ez azért történhetett meg, mert a médiumok új tulajd onosai nem látnak magas pénzügyi hasznot abból, hogy kisebbségi nyelveken is megjelenjenek. Másrészt azt a döntést, hogy a kisebbségi médiumokat is privatizálják, nem kísérte megfelelő politikai döntés, hogyan biztosítsanak megfelelő pénzügyi forrásokat me gmaradásukhoz. Ezért volt rossz döntés ezeknek a médiumoknak a privatizációja és döntöttek végül úgy, hogy kiveszik ebből a folyamatból az elektronikus médiumokat. Ennek ellenére bizonyos rádiók, amelyek kisebbségi nyelven is sugároztak, mégsem kaptak frek venciát, többek között az Apatini Rádió és a Topolyai Rádió. A privatizációtól függetlenül ezek a közösségek elvesztették a minőséges kisebbségi nyelven történőt tájékoztatás lehetőségét. Legnagyobb sajnálatunkra a felmérésünk annak ellenére, hogy több méd iumot felkerestünk, kisebbségieket is, nem talált visszhangra. Attól félünk, hogy ennek a hátterében az áll, hogy senki sem szeret konkrét problémákkal szembesülni – nyilatkozta lapunknak Tomislav Žigmanov, a Nyílt Társadalomért Alap aktivistája. A jelent ésben a szervezet olyan háttér szempontokat is igyekezett figyelembe venni, amelyek a probléma teljes szegmensét lefedik. A felmérés szerint sok kisebbségi médiában dolgozó újságíró ki van zárva olyan professzionális szervezetekből, mint például a Szerbiai Újságírók Egyesülete, a Szerbiai Független Újságírók Egyesülete vagy a Vajdasági Független Újságírók Egyesülete, valamint nincsenek eléggé képviselve az oktatási tartalmakban sem. Szakmai szervezete egyedül csak a magyar sajtónak van, de az inkább tűnik ö sztönző, mint professzionális szervezetnek, véleményezte Žigmanov. – A kisebbségi tájékoztatás abból a szempontból jelentős, mert egy igen fontos identitásmegőrzési erőforrás. Minden olyan személynek, aki az anyanyelvén tájékozódhat, nagyobb esélye van m egőrizni nemzeti identitását. Egyes elvek szerint, amely közösségnek nem adatott meg ez a lehetőség, gyorsabban asszimilálódik a többségi nemzetbe. A kisebbségi sajtó megléte elősegíti a társadalmi integrációt – mondta Žigmanov. A kisebbségi médiumok nagy részét Szerbiában az állam alapította és közpénzekből finanszírozzák őket. A tulajdonjogi átalakítás célja az volt, hogy az állam kilépjen a tömegtájékoztatás szférájából, elháruljon annak a lehetősége, hogy a hatalom, a pártok vagy más szervezetek hassan ak a szerkesztési politikára és a médiatartalmakra. Igaz, a meglévő helyzet a kisebbségi médiumoknak pénzügyi biztonságot jelentett, áll a jelentésben. Törvényileg a nemzeti tanácsok helyzete sem volt kielégítően kezelve, sőt a privatizáció kezdetekor az e gyik nemzeti tanács el is vesztette legitimitását, figyelmeztetett Žigmanov.
