Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 29 . 26 mintha megtépázottan, gyengén szerepelnénk. Arra számítok, hogy legalább akkora erőt ismét fe l tudunk mutatni, mint amekkorával eddig ott voltunk a parlamentben. – Az erdélyi magyarság számára alapvető kérdések közül mit sikerül megvalósítani a következő négy éves parlamenti ciklusban? Megemlíteném itt az autonómia, az önálló erdélyi magyar egyet em vagy az autópályaépítés ügyét. – Ezeknek a kérdéseknek egy része csak részben függ a parlamenttől. Meggyőződésem, hogy az autópálya dolgában a következő négy évben nagyot léphetünk előre, bízom abban, hogy az északerdélyi sztráda jelentős szakasza m ár járható lesz. Mindez azonban nem elegendő, mert Erdélyben autópályákat is kell építeni, utakat kell feljavítani, például a következő években el kell készülni a Kököstől Szászrégenig húzódó székelyföldi főútvonal rehabilitálásával. Ami a parlamenten és r észben a kormányon múlik, és aminek köze van az autonómiához is, az a decentralizáció. Szerintem a következő négy évben itt is radikális változásoknak kell történniük. Vagyis a kormányzati alárendeltségű intézmények egy részének önkormányzati hatáskörbe ke ll kerülniük, sokkal több hatáskört kell adni a helyi és megyei önkormányzatoknak, és nyilvánvalóan a költségvetést is másképp kell elosztani. Mi abba az irányba próbáljuk elmozdítani a dolgokat, hogy a személyi jövedelemadó teljes egészében maradjon az ön kormányzatoknál. Ezekből szerintem sokat meg tudunk valósítani, ha rendben lesznek a dolgok. A gazdasági fejlesztési régiókat a következő négy évben mindenképpen át akarjuk szervezni, a törvénytervezetet benyújtottuk, látom, hogy nem lesz könnyű, de bízom abban, hogy valamilyen módon mégiscsak át tudjuk törni az ellenállást. A kulturális autonómia célkitűzését is tartalmazó kisebbségi törvényt újból napirendre akarjuk tűzni az eljövendő kormánnyal, emellett vannak olyan problémák is, mint például az oktatás i törvény módosítása. A jogszabály módosulni fog így is, úgy is, de a mi szempontunkból rontható vagy lényegesen jobbítható, és nyilvánvalóan nem engedjük meg, hogy a mostani anyanyelvű oktatási keretet esetleg lerontsák. A felsőoktatás dolgában a magánegy etemek finanszírozásával kapcsolatosan kellene előrelépni, gondolok itt a Sapientiára és a Partiumi Keresztény Egyetemre. Ha megfelelő lesz a kormánytöbbség, akkor meg kell próbálkoznunk a kolozsvári BabeşBolyai Tudományegyetem helyzetének valamilyen form ájú rendezésével, az önálló karok létrehozásával. A lista természetesen nem teljes, a programunk ennél sokkal gazdagabb, számos kérdést már az esetleges koalíciós tárgyalásokon napirendre kell tűzni. Bármiképp alakul a helyzetünk a parlamentben, számos oly an törvénytervezetet fogunk benyújtani, ami a mostanihoz képest más helyzetet teremt az erdélyi magyarság számára. vissza Stolojan: Megteremthető a stabil többség Krónika • 2008. november 28. Képes leszek létrehozni a pa rlamenti mandátumok legkevesebb hatvan százalékának támogatottságát élvező kormánykoalíciót – szögezte le a Krónikának adott interjúban Theodor Stolojan, az ellenzéki DemokrataLiberális Párt alelnöke, miniszterelnökjelöltje. A kormányfői posztot 1990 jún iusától 1991 áprilisáig betöltő 65 éves közgazdász az RMDSZt is lehetséges kormánypartnernek tekinti. A PDL miniszterelnökjelöltjeként milyen prioritásokra épül az ön kormányprogramja? Tekintettel arra, hogy a belföldi és külföldi előrejelzések szerint Romániára recesszió vár a következő években, milyen mértékben alapozta stratégiáját válságkezelő programra? – A PDL alapvető célkitűzéseit szeptemberben, a párt kormányprogramjának közzétételekor ismertettük, és ezeket a prioritá sokat a nemzetközi pénzügyi válsággal összefüggésben aktualizáltuk. Elsősorban olyan teendőket sorjáz a program, amelyek a termelékenység és a versenyképesség növekedését célozzák a nemzetgazdaság területén, rövid- és hosszú távon. A következő években az i nfrastruktúra erőteljes fejlesztésére vállalkozunk, ezen túlmenően egyensúlyba kívánjuk hozni a mezőgazdaságot, és javítanánk az oktatásügyi rendszert. Nyilvánvaló, hogy mindehhez növekvő költségvetésre van szükségünk, márpedig egy recesszió nehézségeket o kozna a következő négy év fejlesztési célkitűzései
