Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 29 . 8 A két nagy romániai párt megegyezett a választások utáni koalíciós kormányzásban - írja a Globusz.net a Hotnewsra hivatkozva. A Hotnews román hírportál a vasárnapi parlamenti választások miatt ma éjfél óta érvényes kampánycsend okán nem hír, hanem emailformában küldte ki jelentését a Liberális Demokrata Párt (PDL), v alamint a Szociáldemokrata Párt (PSD) közös koalíciós terveiről - írta a globusz.net. Tegnap éjszaka Tarain Băsescu, illetve az eddig ellenzéki Szociáldemokrata Párt vezetése megegyezett a következő kormánykoalícióban, sőt a legfontosabb miniszteri tárcáka t is felosztották egymás között. Mint ismeretes, a Băsescu mögött álló Liberális Demokrata Párt valamint a Szociáldemokrata Párt a közvéleménykutatásokban messze megelőz minden más politikai formációt, egyaránt 30 százalék fölötti eredménnyel. A jelenle gi kormánykoalíció pártjai közül a Nemzeti Liberálisok (PNL) 2021 százalékra, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 56 százalékra számíthat. A hírforrás kiemeli: a megegyezésre a titkosszolgálatok igazgatójának, George Maiornak a jelenlétében k erült sor, aki valaha ugyan PSDtag volt, de ma igen közel áll az államfőhöz is, és a két párt jövendő koalíciós együttműködése tulajdonképpen az ő ötlete volt. Băsescu a megegyezés érdekében belement abba, hogy a szociáldemokrata Mircea Geoan legyen a m iniszterelnök. Helyettese a liberálisdemokrata Vasile Blaga lesz, aki egyébként a belügyminiszteri tárcát is megkapja. A külügyminiszteri széket Cristian Diaconescu (PSD) kapná, de neve védelmi miniszterként is felmerült. Vita van még az igazságügyminisz ter személyét illetően is. A szociáldemokraták e pozícióra Victor Pontát javasolják, de Băsescu ragaszkodik ahhoz, hogy Daniel Buda kapja a tárcát, aki a PDLelnök Bochoz közel álló politikus. vissza Keresi a helyét a Középeurópai Kezdeményezés Az útját kereső Középeurópai Kezdeményezés (KEK) előtti legnagyobb kihívás az, hogy a horvát EUcsatlakozás után várhatóan lelassul az unió bővítési folyamata. Magyarország szorgalmazza, hogy a szóban forgó államok uniós perspektív ája megmaradjon. Kis Tibor| Népszabadság| 2008. november 29.| A Középeurópai Kezdeményezés elődje az olasz, a jugoszláv, a magyar és az osztrák külügyminiszter találkozójának eredményeként 1989ben létrejött Quadragonálé. A KEK nevet a szervezet azután vette fel, hogy Jugoszlávia tagságát felfüggesztette. A számos bővítési hullám után ma 18 tagja van: Olaszország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Bulgária, Románia, a hat nyugatbalkáni ország, Moldova, Ukrajna és F ehéroroszország. A KEK legfontosabb pénzügyi forrása az EBRDnél vezetett, 1991ben Olaszország által létrehozott és azóta is olasz befizetésekből fenntartott úgynevezett letéti alap. Olaszország azonban közölte: 2006 után csak más tagállamokkal együtt haj landó finanszírozni a szervezet működését. A KEK dilemmáit erősítette meg térségünk legtöbb tagállamát számláló szervezetének Moldovában megrendezett kormányfői találkozója. A KEK léte viszont valószínűleg hosszabb távon sem kérdőjeleződik meg, mivel célj a az európai közeledés, amit Brüsszel hivatalosan mindig is támogatott. A moldovai fővárosban 18 ország - kilenc uniós és ugyanennyi csatlakozásra váró - képviselője, köztük Gyurcsány Ferenc kormányfő, a KEK megújulásáról cserélt véleményt. A szervezetnek működési és finanszírozási gondjai is voltak az elmúlt években. A KEK, amely annak idején fontos szerepet játszott az európai értékek közvetítésében, ma sokak szerint nem képes igazán elfogadtatni magát a regionális együttműködés fontos fórumaként, és tev ékenysége túl szerteágazó. A KEK 2006os csúcstalálkozója zöld utat adott a szervezet helyének, szerepének és céljainak átértékeléséhez. Gyurcsány Ferenc a chisinaui konferencián a KEK elbizonytalanodásának egyik okát abban jelölte meg, hogy ma már az uni ós közvélemény távolról sem olyan lelkes az EU további bővítését illetően, mint korábban. Ehhez járul, hogy e fogadókészség is igen eltérő mértékű az egyes unión kívüli KEKtagokkal kapcsolatban. Rámutatott: csökkenteni kell az EU elvárásai és a csatlakozá sra váró országok ambíciói közötti távolságot is. - Ahhoz, hogy az említett államok számára ne csak álom legyen az unió, segíthet a januárban kezdődő cseh, majd pedig a magyar és lengyel uniós elnökség - mondta.
