Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-31
24 népszavazás eredményének megfelelően. Dmitrij Szidor szerint a ruszin államiságra vonatkozó határozat azonnal hatályba lép, ha az ukrán hatóságok rendkívüli állapotot vezetnek be, üldöztetés vagy represszió éri a ruszin aktivistákat, illetve kísé rlet történik a kárpátaljai ruszinok területiközigazgatási egységének a megváltoztatására, vagy ha ukrán "nacionalistaterrorista szervezetek a terület megszállására irányuló akciókba kezdenek". Egyben megköszönte az oroszbarát Rogyina párt Ukrajna különb öző régióiból érkezett mintegy ötszáz aktivistájának, hogy biztosították a kongresszus lebonyolításának zavartalanságát. Ludvig Filip, a Duhnovics Társaság elnöke lapunk megkeresésére elmondta, hogy a tanácskozáson a meghívott vendégek mellett több mint 150 küldött vett részt. – Semmi újat nem követelünk, csak azt, amit 1918ban a magyar Károlyikormány már megadott – mondja Ludvig Filip. – Követeléseink legitimek. 1991ben Kárpátalja lakosságának 92 százaléka megszavazta Ukrajna függetlenségét, és 78 s zázalékuk támogatta Kárpátalja autonómiáját. Az autonómiára azért van szükség, hogy gazdák legyünk a szülőföldünkön. Az fáj, hogy ami Kárpátalján elprédálható volt, azt elprédálták. Kivágják az erdőket, eladják a földeket. És az itt élőknek semmi sem marad ! Egyébként tartok attól, hogy a hatóság üldözni fogja az autonómia követelőit. – Mit tesznek a ruszin szövetségek december 1jéig? – Ismét tanácskozni fogunk, és megvitatjuk, hogyan alakuljanak a dolgok. Az országban választási kampány zajlik, ami a m i szempontunkból nem kedvező. Ráadásul a helyzet instabil, hiszen politikai és gazdasági válság van. Nem tartom kizártnak, hogy a megyei tanács képviselői rábólintanak Kárpátalja autonómiájára, hiszen korábban a ruszin nemzetiséget is elismerték. Viszont s zerintem nem valószínű, hogy sor kerül az önálló állam kikiáltására. Ugyanakkor, ha Ukrajna vezetése ebben a kérdésben továbbra is homokba dugja a fejét, a nemzetközi fórumokhoz fordulunk. Ha az ország az Európai Unióhoz akar közeledni, demokráciát akar ép íteni, nem hagyhatja figyelmen kívül az 1991es népszavazást. Nagy érdeklődéssel kísérte figyelemmel a kárpátaljai média azt a sajtótájékoztatót, melyet Jevhen Zsupan, a Ruszin Néptanács elnöke és Dmitrij Szidor, a Szojm vezetője tartott. – Nem vagyunk Grúzia vagy Dnyesztermellék. Mi más nép vagyunk. Bízunk benne, hogy az ukránok ugyanolyan békésen válnak majd el a ruszinoktól, mint a csehek váltak el a szlovákoktól – jelentette ki Dmitrij Szidor. A Szojm vezetője szerint sehol nem lennének fegyveres konfliktusok, ha a hatalom toleránsan viseltetne a kisebbségek problémái iránt. Mint mondta, sajnos Ukrajna is egy olyan elnyomó, népellenes hatalommal rendelkező állam, ahol nem törődnek a nemzetiségek gondjaival, jogaival. Dmitrij Szidor visszautasíto tta a szeparatista jelzőt. Mint mondta, olyan saját államformát akarnak létrehozni Ukrajnán belül, melyben az ukrán mellett a ruszin nyelv is hivatalos státusra emelkedne, viszont a pénznem és a hadsereg ukrán maradna. Továbbá az autonóm köztársaságban meg termelt javak legalább hatvan százaléka helyben kerülne hasznosításra. – A kárpátaljai ruszinok semmi mást nem akarnak, mint élni emberi jogaikkal, fejtette ki véleményét Jevhen Zsupan. A Ruszin Néptanács elnöke visszautalt a tizenhét évvel ezelőtti néps zavazásra, melyen a kárpátaljaiak döntő többsége a vidék autonóm státusa mellett voksolt, de ezt az óhajt azóta sem vette figyelembe egyik kormány sem. A sajtótájékoztatót követően a nemzetbiztonsági szolgálat (SZBU) munkatársai idézést nyújtottak át a r uszin szervezetek két vezetőjének. Ezzel kapcsolatban Jevhen Zsupan megjegyezte, nem ez az első idézése, és áll elébe ennek is. Dmitrij Szidor pedig úgy fogalmazott: nem tartja legitimnek a nemzetbiztonsági szolgálatot, mert az ukrán államvezetés sem legit im. Kérdésünkre Olekszandr Risko, az SZBU megyei főosztályának szóvivője elmondta, hogy tegnapra idézték be a Szojm és a Ruszin Néptanács vezetőit. Egyéb kommentárt a nemzetbiztonsági szolgálat a vizsgálat lezártáig nem kíván hozzáfűzni az eseményekhez. vissza
