Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-28
38 anyaországi sz abadságharccal. Mások szerint az erdélyi magyar kivégzettek száma húsz volt, rajtuk kívül több foglyot a börtönben vertek agyon vagy a Dunadelta embertelen körülményei között hunytak el. Az viszont tény, hogy máig nem tudja senki, hol földelték el őket. A Kádárrezsim évtizedekig ugyancsak titkolta, hogy Nagy Imrét és mártírtársait hol temették el. Ugyanerre a sorsra jutott Esterházy János is, akit a második világháború után szovjet fogságba hurcoltak, majd visszaszállítottak Csehszlovákiába, ahol 1957.mác ius 8án a mírovi börtönben belehalt súlyos betegségeibe. A börtönparancsnok nem volt hajlandó kiadni a hamvait hozzátartozóinak, s egészen az elmúlt esztendeig titkolták, hol rejtegetik az urnát. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter – Esterházy János leányának, Aliznak a kérésére - néhány hónapos kutatás után éppen egy éve kiderítette, hogy az egykori szlovákiai magyar politikus hamvai a prágamotolei temetőben nyugszanak. Remélhetően a román elnökben és a bukaresti illetékesekben is lesz végre kellő p olitikai akarat az embertelen titkolózás feloldásához, amely a mártírok újratemetésének, a végtisztesség megadásának alapfeltétele. (Nem tudom megállni, hogy ne írjam ide egyik döbbenetes temesvári emlékemet. Néhány éve a városban járva találkoztam a Sze kuritáte temesvári börtönében 51 éves korában, 1958. szeptember 1jén kivégzett Tamás Imre csíkszeredai származású pedagógus egyik fiával. Aki elmondta, hogy csak két évvel később közölték az édesanyjával, hogy a férje meghalt. Ezután Aradon mindössze egy véres télikabátot adtak át neki, amelyet a pedagógus akkor vett magára, amikor letartóztatták. „Azóta minden évben a halottak napján erre az ereklyére borulunk rá özvegy édesanyámmal és két öcsémmel együtt, mert máig nem tudjuk, hova földelték el az édesap ámat, akinek emiatt nincs sírhelye...“ - rebegte) Sólyom László mostani székelyföldi útja azért is fontos, mert rövidesen parlamenti választásokat tartanak Romániában. Mivel az RMDSZ és a romániai Magyar Polgári Párt nem tudott szót érteni, ezért az utób bi tömörülés önálló jelölteket állít. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy az erdélyi és a partiumi magyar választópolgárok minél nagyobb számban menjenek el voksolni, mert ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a romániai magyarságnak nem l esz vagy minimálisra zsugorodik a parlamenti képviselete. Sólyom László bölcs intelme ilyen szempontból is a lehető legjobbkor jött. A két államfő nem kerülte meg a székelyföldi autómia ügyét sem, amelyet a magyar elnök támogatott, romá partnere szerint viszont egész Romániának szüksége van az önkormányzatiság elvein alapuló, sajátügyeiben önállóan döntő régiókra. A magyar államfő leszögezte azt is, hogy fontos tudatosítani a Magyarországgal szomszédos államokban: a magyar nemzet közös nyelve, történelme és identitása okán kulturális egységet alkot, s hogy a kulturális nemzet nem áll ellentétben a politikai nemzet fogalmával, mert adott kulturális nemzethez tartozó személyek más politikai nemzetek lojális polgárai lehetnek. Traian Basescu e mondat hallatán sem sértődött meg, nem rikoltozott belügyekbe való beavatkozásról, provokációról. Tudomásul vette, amit hallott. Sólyom László székelyföldi körútja vasárnap csángóföldön ér véget, de már most megállapítható, hogy a magyar államfő fontos missziót teljesí tett a reményteljesen kibontakozó, a kényes kérdéseket sem megkerülő magyarromán párbeszéd eredményes folytatása, valamint a legnépesebb határon túli magyar nemzetrész sorsának és jövőjének felkarolása érdekében. vissza Kés zítette: Boér Krisztina, Agyagási Edit * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság - ÚMSZ = Új Magyar Szó (Bukarest) - KISZo = Kárpáti Igaz Szó
