Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-28
34 – Mennyiben helyes az, ahogyan a MIT kiáll a Bolyai Egyetem ügye mellett? Vagy az, hogy társult a Magyar Civil Szervezetek Szövetségéhez? – Mindenképpen hallatnia kell a hangját a MITnek. És azt hiszem, hogy az erdélyi magyar társadalomnak létkérdése egy magyar egyetem. És amennyiben a szövetség által lehetőség adódik lobbizni, vagy egy törvényterve zetet, módosítást benyújtani, mindenképp pozitívum. Erre szükség van. A magyar társadalom azonban hanyatlásban van, főleg gazdaságilag. Nem tud kialakulni egy erős magyar gazdasági vezető réteg. A szakképzettség is elég gyenge lábakon áll, kevés a magyar é rtelmiségi. Iskolázatlan, képzetlen emberekkel csak bérmunkát lehet végeztetni. Ezért fontos az iskolai, egyetemi képzés. Oktatási tanácsot kellett volna létrehozni, régiószinten, hogy a diáktanácsok lássák, milyen képzésekre van szükség. Jöhet akármilyen Unió, e nélkül nincs esélyünk. Emellett a Székelyföldön az egynyelvűség rendkívül hátrányos a fiatalok számára. Román tudás nélkül nem fognak előrejutni, jól fizető munkahelyeket kapni. Nem az egyetem fogja ezt megadni, emiatt már korábban kell elsajátítan i. Akármilyen jogokat adnak nekünk, román tudás nélkül, csak magyar nyelvünk birtokában hátrányos helyzetűek maradunk – és mi magunk tesszük hátrányos helyzetűekké saját magunkat. – A MISZSZ élén eltöltött időszakról mit tudnál mondani? – Próbáltam akkor menteni azt, ami még menthető volt. Nem csupán a MISZSZelnökség vonult ki a szervezetből, hanem már a helyi tagszervezetek vezetői is kivonultak. Toró Tibor elment a Temesvári Magyar Ifjúsági Szövetségtől, Csutak elment a csíkszeredaitól. Új emberek jött ek, és emlékszem, mennyire nehéz volt új arcokkal, új emberekkel dolgozni. Egyfolytában jártam az országot – akkor már családom volt, és ez nem esett jól nekik. Anekdotaként szoktam mesélni, hogy az óvodás lányomtól megkérdezték, mi az édesapád? Õ meg azt felelte: utazó. Sikerült elérnem azt, hogy nem esett szét az egész MISZSZ, bár a személyes jó kapcsolatokon alapuló régi kohéziós erő már nem volt meg. Formálisabbak lettek a kapcsolatok. Nyitottunk a többiek felé is, mert ahhoz, hogy a MITet létrehozzuk, nekem nem csupán a MISZSZt kellett képviselnem, hanem, mint az ifjúsági főosztály vezetője, meg kellett keresnem az egyházi szervezeteket és másokat is. Kérdezett: Valkai Krisztina * * * Tamás László 1958. június 23án született Székelyudvarhelyen. Nős , 2 gyerek apja. 1984ben a BBTE geológia és geofizika mérnöki szakán végzett. Posztgraduális tanulmányokat végzett Bukarestben 1989ben és 2000ben. 1993 – 1994ben a Hargita Megyei Ifjúsági Alapítvány igazgatója, 1994 – 1996 között a MISZSZ elnöke, majd ezt követően egy évig az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Ifjúsági Főosztályán ügyvezető alelnök. Jelenleg (2007 tavasza - szerk. megj.) cégvezetőként dolgozik a csíkszeredai Euro Consulting Group Kftnél. vissza Sólyom: elemezni kell , és beépíteni a nemzetstratégiába Erdélyma [ 2008. október 28., 07:42 ] Befejeződött tegnap Sólyom László magyar köztársasági elnök ötnapos székelyföldi látogatása, miután Székelyudvarhelyre és Nyárádszeredába látogatott, Marosvásárhelyről visszarepült B udapestre. Öszszefoglalóként az államfő azt nyilatkozta, rendkívül gazdag és tanulságos volt, édes és keserű tapasztalatokat egyaránt szerzett, melyeket fel kell dolgozni, helyet kell adni a kritikus értelemnek, és utána mindent pontosan elemezve, átgondol va kell meghatározni, hogy az egységes nemzeti stratégia milyen alapokon és merrefelé épüljön ki. Sólyom László kifejezte örömét, hogy az 1956os forradalom évfordulóját ezen a tájon ünnepelhette. Hangsúlyozta: egy nemzetrész megmaradása szempontjából nag yon fontos az anyanyelvi iskoláztatás, valamint a lehető legigényesebb egyetemi képzés. Még akkor is ― fűzte hozzá ―, ha ez ellentétbe kerül azokkal a helyi igényekkel, amelyek szerint minden kis helyen legyen egyetemi kar. A helyi érzékenységtől független ül mindenképpen a minőségnek kell előtérbe kerülnie. Mint mondta, útja során alkalma volt eszmét cserélni Székelyföld gazdasági elmaradottságáról. Vendéglátói jelezték, hogy itt az anyaország segítségét várják, beruházásokra is szükség van. Számítanak a szellemi együttműködésre is az anyaországgal ― mondta Sólyom László. Szekeres Attila, Háromszék vissza
