Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-28
31 az összetartást, összefo gást. De Király elmondta, a szórványban élő ember számára az egyedüli járható út az összefogás, hogy működjenek a magyar iskolák és civilszervezetek. A választási program szerint a romániai magyar közösség alapvető érdekei közé tartozik, többek között a g azdasági megerősödés, az európai gazdasági térséghez és életszínvonalhoz történő felzárkózás folyamatának felgyorsítása, a romániai magyarság identitásának megtartása az országban és Európában, a parlamenti demokrácián alapuló jogállamiság megerősítése, a román nemzettel és a nemzeti kisebbségekkel a konfliktusmentes együttélési formák kialakítása. A szerteágazó területeket felölelő program kimondja még, hogy „az RMDSZ az autonómiaformák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvény hozás útján való érvényesítését kívánja elérni, szorgalmazva az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének alkalmazását”. A rendezvényen felszólalt még Kelemen Hunor a székelyföldi, Seres Dénes a partiumi, Benke Pável a csángó magyarok jelölt jeinek nevében, valamint Károlyi Béla egyesült államokbeli képviselőjelölt. A kampányindítón fellépett Dancs Annamari, Tarján Pál, végül pedig a résztvevők Kovács Kati rövid koncertjét hallgatták végig. nyugatijelen.com vissza Másfél évtized – Tamás László „Civil vagyok, nincs sok közöm a politikához” Erdélyma [ 2008. október 28., 08:40 ] – Mikor kezdtél el tevékenykedni az ifjúsági szervezetekben? – 1992’93ban elvállaltam Csíkszeredában egy ifjúsági szervezet gazdaság i irányítását. Alapvetően vállalkozó típus vagyok, de akkor valahogyan elkapott a hév, és rövid féléven belül arra ébredtem, hogy a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) elnöke vagyok. Volt egy híres kolozsvári választás, ahol az én nevem vető dött fel: ez ilyen egyszerűen történt. Abban az időben történt meg a mostanra befutott ifjú politikusok kiválása az ifjúsági szervezkedésből. A Reform Tömörülés eldöntötte, hogy kilép az ifjúsági szervezetek sorából, és politikai pályára lép. Ekkor kezdődö tt el az ifjúsági civil szféra és a politikum differenciálódása. Toró Tibor volt az egyik ilyen példa, aki azelőtt a MISZSZ elnöke is volt. Ugyanekkor lépett politikai pályára Niculescu Tóni, Szilágyi Zsolt és Mátis Jenő, aki azonban továbbra is hű maradt a MISZSZes elvekhez. Õk politikai pályára akartak lépni, ám szükségük volt az ifjúsági szervezetek támogatására. Kilépésükkel a MISZSZben hatalmas űr keletkezett. Akik bennmaradtak a civil szférában, és letették mellette a voksot – mint Nagy Pali, Tatár Béláék Marosvásárhelyről vagy a szatmárnémetiek – , sokként élték ezt meg, el voltak tévedve. Ezért is vállaltam el az elnökséget. Én kissé idősebb voltam, s jó kapcsolataim voltak Toró Tiborral és csapatával. Úgy döntöttünk, hogy egy olyan konstrukciót hoz unk létre, amellyel megakadályozhatjuk a civil szféra összeomlását. Nagyon megingott az egész szövetség. Megpróbáltunk újabb lendületet adni országos szinten, a szórványt (még Bukarestet is) is bevontuk a mozgalomba. – Egyeseknek tehát ugródeszkaként szol gált az ifjúsági szervezetben való tevékenykedés. Szerinted etikus volt ez így? – Szükségszerű volt. Õk egyszerűen kinőtték az ifjúsági szervezeteket. Az egyetem mellett magyarországi továbbképzéseken is részt vettek. Kialakult egy kétpillérű rendszer: az egyik itt Erdélyben, a másik pedig kint a Duna rakpartján, Budapesten. Ez utóbbi Szőcs Géza csoportja volt. A szervezetek biztosítani tudták a politikai utánpótlást. Akkoriban alakult ki az igény a profi politikusokra. Szükségszerű volt tehát a differenci álódás, nem mehetett a kettő együtt. A kis cserkész, a diáktanácsi tag gyanakodva nézett a már profi, jól beszélő, bizonyos pénzügyi forrásokhoz hozzájutó személyekre, ezek meg lekisöcsémezték őket. A szakítás elkerülhetetlen volt. A változást befolyásolta a magyarországi MSZP győzelem is 1994ben, amikor az MDF összeomlott. Akkor volt a brassói RMDSZkonferencia, amikor a párt irányt váltott. Szükség volt arra, hogy egy erős, markáns fiatal platform jelenjen meg. Bevonultak az SZKTba Reform Tömörülésként, s más platformokba is bekerültek. Akkorra már kialakult az RMDSZ struktúrája is: volt a kis parlament, vagyis az SZKT, a felsőház, vagyis a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), és volt az ügyvezető elnökség Kolozsváron. Kezdtek kialakulni az úgynevezett mi ni minisztériumok, vagyis főosztályok. Igény volt az ifjúsági főosztályra is. Kezdetben az ügyvezető elnökség nem akart különösebben foglalkozni ezzel, mert tudta, hogy az ifjúság egy különleges
