Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-28
29 Magyarország versenyképességének megtartásáért és fejlesztéséért elsődleges feladat a hazai innovációs bázis javítása, illetve a kutatásfejlesztés (K+F) tevékenységének a fejlesztése. A modern innováci ós rendszer alapjai a rendelkezésünkre állnak, ám a nemzeti össztermékhez (GDP) képest keveset fordít az ország erre a célra, s lenne mit javítani a köz- és magánszféra együttműködésében, illetve a kutatóintézetek és a piaci szereplők közötti kapcsolatok t erén – hangzott el a napokban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által rendezett konferencián. A Lisszabonban megfogalmazott innovációs célok szerint az Európai Unió országainak, így hazánknak is, a gazdaság lendületben tartásához a GDP három száza lékát kellene évente innovációra fordítani. Ettől Magyarország lényegesen elmarad, egy százalék körüli összeg fordít e területre. Azok az országok, amelyek lendületes gazdasági fejlődést produkálnak, elsősorban az innovációnak és a K+Fnek köszönhetik min dezt. Ebben a tekintetben Kína mindenképp az első, ugyanis a gazdasági növekedés ütemének – ami nagyságrendileg tíz százalék éves szinten – a dupláját költik K+Fre. Nemcsak az számít ugyanakkor, hogy mekkora összeget fordítunk erre a területre, hanem az i s, hogy a gazdaság mely területén lehet az eredményeket hasznosítani. Az nálunk sem meglepő, hogy a legnagyobb erőforrásokat a hazai nagyvállalatok fordítják ilyen célra, így például a Richter Gedeon az éves árbevételének tíz százalékát költi innovációra, ezen belül egyegy új termék kifejlesztésére és piaci bevezetésére. Fontos, hogy a kormány, azaz a döntéshozók is figyelembe vegyék az innovációs célokat, ilyenformán – mint az a konferencián elhangzott – szükség lenne például a pályázati rendszerek felgyo rsítására, vagy a húzóágazatok középpontba helyezésére. E téren a lassú reformok okoznak gondot – vélik a szakemberek. Ezenkívül az akadémiai kutatóintézetek és a magánszféra közötti együttműködésre is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. Magyarországon l eginkább az a probléma, hogy a kis- és középvállalati (kkv) szektor rendkívül keveset fordít innovációra. Erre egyébként a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített jelentés is rámutat. Eszerint a kkvk innovációs szintje jóc skán elmarad az uniótól, és jelentősek a gazdasági szereplők közötti különbségek ezen a téren. Az OECD azonban azt is leszögezi az országjelentésben, hogy a mainál nagyobb arányban kellene hazai forrásokat bevonni a kutatások finanszírozásába. Magyarorsz ágnak egyébként jelentős szellemi tőkéje van ezen a területen, s fontos lenne az is, hogy az "agyelszívást" – amikor a magyar kutatók külföldre mennek a jobb munkafeltételek, magasabb bérek miatt – elkerüljük. Ehhez viszont nemcsak a gazdaságot, hanem a kö zoktatást is fejleszteni kell. Ezzel együtt a hazai innovációs rendszer nemzetközi szinten is eredményes: ide tartozik a jól képzett munkaerő, a nyitottság és a közszférában az akadémiai kutatóintézetek felkészültsége. Putsay Gábor vissza Gyógyír december 5ére Magyar Hírlap 20081028 Gazdasági beruházásokkal segítheti Budapest a Székelyföldet Nyárádszeredában fejezte be tegnap ötnapos székelyföldi magánlátogatását Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő, m ielőtt elindult a nyárádmenti városba, Székelyudvarhelyen találkozott helyi elöljárókkal, majd oktatási intézményeket keresett fel. Sajtónyilatkozatában kifejtette, rendkívül gazdag és nagyon tanulságos utat tett meg, édes és keserű tapasztalatokra egyarán t szert tett. Látogatása alatt mindenhol szóba került a Székelyföld gazdasági elmaradottsága és az, hogy itt az anyaország segítsége is szükséges, mégpedig gazdasági beruházások formájában. "Azt is hallottam, hogy orvosolni lehet a 2004. december 5i, a ke ttős állampolgárság megadásáról tartott elutasító népszavazás okozta sebet, ami nagyon sokat jelent, s örülök, hogy ezt itt elősegíthettem" – mondta Sólyom. Nyárádszeredában a fogadására összegyűlt emberek előtt a köztársasági elnök azt mondta: külön oka van annak, hogy a Nyárádmentén is megállt. "Miután Apácánál átléptem Kovászna megye határát Brassó megye irányába, majd a Gyimesbükknél és Ojtoznál kétszer is eljutottam Bákó megyébe, azért állok meg most Maros megyében is, hogy jelezzem, itt, Nyárádszere da körül van a történelmi Székelyföld határa. Ha pedig azt mondjuk, hogy ez a térség különleges, élő egységet képez Romániában, és ezt szeretnénk megalapozni, gazdaságilag is közös fejlesztési régióvá alakítva át, akkor illő, hogy ezt kifejezzem szimboliku s gesztusokkal is" – mondta Nyárádszeredában a köztársasági elnök.
