Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-28
23 Mindezen jelenségeknek egy közös nevezőjük van, történetesen a cseh szomszédok gazdasági és kulturális erőfölénye. A szakemberek szerint Szlovákiának a legjo bb esetben is 20 vagy 30 év múlva lesz esélye arra, hogy utolérje a cseh gazdaság színvonalát. Kulturális téren pedig ilyen kérdést kár is föltenni – az erős kulturális tradíciókat egyszerűen nem lehet behozni. A szlovákok számára ugyanakkor ez a tény nem szabad, hogy irigység forrása legyen, hanem ellenkezőleg, kihívásként kellene felfogniuk. Mindkét kultúra ugyanis kölcsönösen gazdagodhat és meríthet egymásból. Habár a szlovákok és a csehek közös államalakulata megszűnt, a közös kulturális és gazdasági kötődések továbbra is fennállnak és remélhetőleg a jövőben is megmaradnak. Hiszen továbbra is érvényes, hogy olyan nemzetekről van szó, akiknek egymás közt nincs szükségük tolmácsra. vissza Márius Kopcsay, Pravda, Felvidék Ma Történész konferencia Révkomáromban Felvidék.ma 2008.10.28. Az 1938. évi komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés címmel tudományos konferenciát tartottak Komáromban a Selye János Egyetemen október 24én. A mintegy tucatnyi neves előadó egyrészt a Komáromban zajlott magyarcsehszlovák tárgyalásokat (1938. október 813.), másrészt magát az első bécsi döntést (1938. november 2.) járta körül. 1938ban Magyarországnak és Csehszlovákiának kétoldalú tárgyalásokon kellett volna területi vitáját eldöntenie, de ez nem járt eredménnyel. Ezért aztán a nagyhatalmak döntöttek: Bécsben, 1938. november 2án, Felvidék egy részét Magyarországhoz csatolták. A visszacsatolt területekre november 5e után vonult be a magyar hadsereg, Horthy Miklós kormányzóva l az élen. Horthy diadalként ünnepelte a döntést és remélte, hogy a többi Trianonban elvett terület is visszakerül idővel. A 80 százalékban magyarlakta vidéken pedig a lakosság diadalkapukkal és virágesővel fogadta a katonákat. Simon Attila révkomáromi t örténész, aki előadásában a bécsi döntést megelőző hetekben Kassa példáján keresztül szólt a szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről, elmondta, amikor lehetőség nyílt a revízióra, a szlovákiai magyarság nagy többsége kiállt a revízió mellett és támogatta. Annál is inkább mert, ugyanebben az időben Szlovákiában már Josef Tico vezetésével egy fasiszta rendszer épült, tehát nem csoda, hogy a szlovákiai magyarok olyan lelkesen vonultak ki november 2a után az utcára és ünnepelték a bevonuló honvédséget. Simon Attila történészen kívül A sérelem diskurzusáról Michela Miroslav tartott előadást. Ablonczy Balázs Teleki Pál személyéről és az első bécsi döntésről, Popély Gyula a magyarszlovák megegyezés lehetőségéről a komáromi tárgyalások alatt és után címme tartot tak érdekes értekezést a témával kapcsolatban. Az első bécsi döntés hatásáról a délszlovákiai, a losonci, a rimaszombati és a rozsnyói járásban címmel Gabzdilová Soňa szólt a hallgatósághoz. Fedinec Csilla az első bécsi döntést ukrán nézőpontból közelítet te me. Hogy milyen visszhangja volt a bécsi döntésnek a korabeli szlovák sajtóban, arról Olejník, Milan, Bukovszky László pedig a közigazgatásra való hatásáról beszélt. Az első bécsi döntés után kialakult új magyarszlovák határszél néhány problémáját a sz lovák kormányzat szemszögéből Hetényi Martin világította meg, Pekár Martin pedg az első bécsi döntés nyomán a KeletSzlovákia térségében bekövetkezett változásokról szólt. A szlovák vezetés külpolitikai törekvéseiról az első bécsi döntéstől 1945ig pedig J anek István tartott tartalmas előadást. Az első bécsi döntés egyike a nagy szimbolikus konfliktusoknak a XX. századi magyarszlovák kapcsolattörténetben, mely máig nem oldódott föl. Szarka László az MTA Etnikai – Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgat ója, aki a határrevízió kérdéséről a csehszlovák és magyar külpolitikában cimmel tartott előadást, elmondta ugyanúgy élték meg a bécsi döntésnél a területi változásokat, mint a magyar társadalom Trianont. Ez a párhuzam, bármennyire is eltúlzottnak tűnik, a szlovák társadalomban mindmáig él. Szarka László zárszava szerint ez volt az első alkalom, hogy a bécsi döntés magas szinvonalú tudományos diskurzus tárgyát képezte. Úgy tűnik, generációváltás tanúi is vagyuk, amennyiben felnő mindkét oldalon egyegy tör ténész generáció, amely számára a kitikailag megalapozott narrativa felülirja az elfogult nemzeti narratívát. Tény, hogy a magyar és a szlovák történetírás között vannak viták ebben a kérdésben, de ha nem aktuálpolitikai kérdésként tekintünk a történelem re, akkor van remény, hogy az álláspontok közeledjenek. vissza
