Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-27
42 Egyetlen emlékezetes momentuma azért akadt a kvaterkának, amely Ján Mikolajhoz fűződik. Nevezett politikus ugyanis arra a műsorvezetői kérdésre, tovább is azt gondoljae, hogy a szlovákiai magyaroknak csak otthon lenne ildomos magyarul beszélniük, a következő választ adta: „Ha például a szlovákiai magyar gyermekek társaságában szlovák gyerek van, akkor szlovákul kellene beszélniük a magyar gyerekeknek, hogy a szlovák gyerek is megértse őket ...“ para- vissza Az együgyűség bája Paraméter 2008, október 27 - 08:23 Barak László Kétségkívül megvan a maga bája az együgyűségnek is. Kivált abban az esetben, ha az ember nem közvetlen szenvedő alanya annak. Amint az jelenleg nyilvánvaló a szlovákiai közélet szereplőinek csökött együgyűsége esetében. Természetesen a szlovákmagyar „iszony” problémaköréről van szó, amelynek történései, cselekményei immár jó ideje a híradások homlokterében állnak. Vagyis a csapból is a z folyik, ki tud eredményesebben borsot törni a másik fél orra alá. Pedig lenne Szlovákiában és persze Magyarországon is épp elég sokkal fontosabb teendő, mintsem arra összpontosítani, hogy minél gyermetegebb módon keresztbe lehessen tenni egymásnak. Itt van például a világgazdasági válság, amelynek következményeit nem csupán Magyarország szívja meg, hanem rövidesen Szlovákia is. Azzal a különbséggel, hogy Magyarországon már jó ideje elköltötték azt a közpénzt, amelynek hiánya miatt most kézzel fogható an is megroggyant a gazdaság. Szlovákiában egyelőre van pénz, hiszen az eladósodottság szempontjából valóban nincs egy súlycsoportban a két ország. Ám csak azért van ez így, mert a jelenlegi lózungkormány, a muszklimutogató szájhőssel, Robert Ficóval az él én egy olyan megreformált gazdaságot örökölt gyűlölt elődeitől, amely összehasonlíthatatlanul jobban működik, mint az „ingyen ebédekre” berendezkedett szomszédé… Egyelőre. Sejtenie kell ezt a szlovák kormányfőnek is, mármint, hogy szó nem lehet majd arró l a nyakló nélküli osztogatásról, amelyre a 2009ben esedékes EP, és megyei, valamint a 20l0ben sorra kerülő parlamenti választások jegyében készülődött őkelme. Ráadásul január elsejétől megszűnik a szlovák korona, ettől kezdve pedig aligha jut majd nagy obb címletű bankó a plebsz bugyellárisába. Amely hiátus vélhetően épp azokat a szakképzetlen, műveletlen halandókat akasztja majd ki, akik a jelenlegi nacionalistaszocialista kormánykoalíció választóinak derékhadát alkotják. Ha így lesz, márpedig így lesz , a szóban forgó együgyűség, ha egyáltalán fokozható még, a jelenlegitől is markánsabb ellenségkeresésében nyilvánul majd meg. Különös tekintettel a kéznél levő, ha úgy tetszik útba eső magyar ellenség keresésére… Ugyanez vonatkozik persze a kipécézett s zenvedő alanyokra, a szlovákiai magyarokra, vagyis leginkább politikusaikra is. Főként az utóbbiak azok ugyanis, akik épp úgy nem képesek civilizált érdekvédelem, átlátható stratégia és fenntartások nélkül vállalható jövőkép kimunkálására, mint a Robert Fi co fémjelezte mucsai nacionalisták. Vajmi keveset tehet hát a köznép a helyzet normalizálásáért. Addig legalábbis, amíg az irigységre, az emberi butaságra építő politikusi bagázsok politikai zsákmányszerzés céljából gerjesztett és folytatott perpatvara e l nem ér a társadalom közegében egy olyan a telítettséget, amely evidensen komolytalanná, esetenként bájossá tehet bármiféle ellenségképgyártás céljából kiagyalt lózungot. Olyannyira, hogy a szlovákmagyar perpatvart úgy lehessen szemlélni, mint egy gagyi börleszket, amelyben habos tortákat vagdalnak egymás képébe mulatságos hülyék… vissza Készítette: Boér Krisztina, Agyagási Edit
