Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-03
16 áltatja magát azzal, hogy van bázisa. Nem létezik már az a klasszikus polgárság sem, amelynek au sztriai jelenléte a párt legszebb éveit biztosította. vissza A pozsonyi diplomácia inkább Csáky kijelentéseivel foglalkozik Magyar Hírlap 2008.10.03. A szlovák nagykövet bekéretését a pozsonyi külügyi tárca hivatalosan nem kommentálta. "A külügyminiszter asszony meghívta a nagykövet urat, és tárgyaltak. A diplomáciában ez teljesen szokványosnak mondható eljárás" – mondta a Magyar Hírlapnak Ján Skoda szóvivő. Ján Kubis külügyminiszter viszont Csáky Pált bírálta hét vég i, autonómiával kapcsolatos kijelentései miatt. "A szlovák politika színpadán elfogadhatatlanok azok a kijelentések, amelyek indulatokat keltenek, és hozzájárulnak a radikalizmushoz és a szélsőségek terjedéséhez" – mondta. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvez etője szerint a nagykövet bekéretése nem nevezhető szokványos diplomáciai lépésnek. "Nyilván Budapest úgy ítélte meg, hogy az utóbbi időszak magyarellenes kirohanásai, és az MKP képviselőinek elszámoltatása a KMKFen való részvételük miatt, már túllép egy bizonyos határt. Ezt mi tudomásul vesszük" – mondta a frakcióvezető, aki beszélt a párton belüli problémákról is. A Magyar Hírlapban arról már beszámoltunk, hogy Csáky Pál szombaton, Dunaszerdahelyen Tőkés Lászlóval tárgyalt, és beszélgetésükben az auton ómia kérdése is felmerült. Emiatt nemcsak a sajtó támadta rendkívül élesen a pártelnököt, hanem többen a párt vezetéséből is. Mede Vencel pozsonyi kerületi pártelnök az Új Szó című napilapnak azt mondta: "Sokan egyetértenek azzal, hogy Csáky nem jó elnök, a vita arról folyik, hogy ki váltsa fel." Bárdos Gyula frakcióvezető szerint azonban a párt problémáit nem a sajtón keresztül üzengetve kell megoldani, hanem a párton belüli vitával. "Félre kell tenni a személyeskedést, mert választóink az ilyen belharcoka t elutasítják" – mondta a frakcióvezető. Kocur László, Pozsony vissza Kisantantot hoztak létre magyarok ellen Magyar Hírlap 20081003 Miért életveszélyes az autonómia? Miért vált ki az önrendelkezés kérdése neuróz ist a homogén nemzetállamokban? Ezekre, és több hasonló kérdésre keresték a választ annak a konferenciának a résztvevői, amelyet kedden késő este tartottak Budapesten a Polgárok Házában. "Koszovó függetlenségének Budapest általi elismerése azt jelentet te, hogy – az autonómia miatti félelem miatt – a korábbi kisantantra emlékeztető taktikai összefogás jött létre Magyarország öt szomszédos állama (elsősorban Románia és Szlovákia) részéről" – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő kedden a Polgá rok Házában. A Corvinus Egyetem tanszékvezetője a Kárpátmedencei magyarság autonómialehetőségeiről tartott konferencián fejtette ki nézeteit. A tanácskozást a Nemzeti Fórum Egyesület Kölcsey Köre szervezte, s felszólalt Martonyi János, az Orbánkormány külügyminisztere, Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke és Pordány László egykori nagykövet is. Martonyi János a Nógrádi György által elmondottakhoz kapcsolódva kijelentette: "Nem véletlenül Szlovákia és Románia tiltakozik a leghatározottabban a koszovói függetlenség ellen. Pedig inkább azt kellene észrevenniük, hogy az autonómia által lehetőségük adódik a belső stabilitásuk erősítésére." A volt külügyminiszter a közösségi jogok kivívásának a lehetőségeiről azt mondta: "A legnehezebb azt elérni , hogy azok, akik az autonómiáról dönthetnek, ne csak a saját érdekvilágukon keresztül közelítsék meg e problémát." Martonyi János szerint a közösségi jogokért még rengeteget kell harcolni, de a magyarság rendelkezik érvekkel. "Sokan felvetik, hogy Brüss zel miért nem szól bele a székelyföldi autonómia kérdésébe, de az igazság az, hogy az Európai Unió ebbe a kérdésbe a statútumai szerint nem szólhat bele. Brüsszel a hátrányos megkülönböztetést
