Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-03
13 nyilvánosságban használni. Merthogy - mint Kubis külügyminiszter tegnap világosan kifejtette - a szó "szélsőséges és radikális s zenvedélyeket gerjeszt". Nincs itt szemernyi irónia sem, nincs költői túlzás. A szlovákiai magyar párt elnöke ellen tényleg azért indított szinte a teljes szlovák politikai elit hajtóvadászatot, mert pár napja Dunaszerdahelyen Tőkés Lászlóval beszélgetve megemlítették az autonómia kérdését. Csákynak persze teljesen felesleges folyamatosan magyarázkodnia. Európában ez nem számít trágárságnak, illendő róla társaságban beszélni. Valójában éppen az a nem európai eljárás, ha valahol tabuként kezelik a fogalm at, és üldözendőnek állítják be még felemlegetését is. Pontosan ez történik most Szlovákiában. Mintha csupa félkegyelmű ágálna egy szürrealista politikai szcénán. Mert mit gondolhatunk, amikor olyasmik hangzanak el teljes komolysággal, hogy "a magyarok val ójában a közelkeleti modell, vagyis a földet békéért elv alapján kérik majd vissza az elcsatolt területeket, és a koszovói minta szerint szereznek idővel érvényt önrendelkezési jogaiknak"? Jó, felénk mindenki tisztában van azzal, hogy Pozsony mindig is sajátosan viszonyult a kisebbségek autonómiaigényeihez, ez szerves része a magyarfóbiának. Az irracionális félelmeket az ottani magyar kisebbség egyébként tiszteletben tartja, programja nem tartalmazza a területi autonómia igényét. Az viszont igaz, hogy északi szomszédunknál általában olyankor kerül egyáltalán szóba a kérdés, ha már súlyos zavarok keletkeztek az adott kor mány és az ottani magyar közösség viszonyában. Amikor a kisebbség egyértelműen diszkriminációt érzékel, és normális keretek között nincs módja kisebbségi jogait érvényesíteni. Vagy amikor a hatalom egyszerűen megpróbálja a legalantasabb magyarellenes ösztö nöket felpiszkálni a többségi társadalomban. Sokan egyelőre úgy tesznek, mintha kizárólag Csákykérdésről volna szó. Pedig ezen már rég túlment a dolog. A magyar közösség törekvéseivel szemben kibontakozó politikaikormányzati kampány lecsillapítása ráadás ul nem olyan ügy, amelyet kizárólag Ficók és Sloták józan belátására, jóindulatára lehetne bízni. vissza Pozsony: kisemmizett magyar iskolák Népszabadság • Szilvássy József • 2008. október 3. Ezúttal sem jutott uniós forráshoz egyetlen délszlovákiai magyar tannyelvű iskola sem azon a pozsonyi pályázaton, amelyen az épületek és a tantermek felújítására szánt brüsszeli pénzekről döntöttek. Ez derül ki a szlovák építésügyi és régiófejlesztési minisztérium honlapjáról, amelyen a nyertes pályázatok listájá t tették közzé. Lapunknak nyilatkozva a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökhelyettese, Berényi József kifejtette: - Ez volt a pályázat negyedik fordulója. Eddig már 172 intézmény kapott összesen négymilliárd korona (28 milliárd forint) támogatást, közülük azonban csak egy volt délszlovákiai. A magyar általános iskolák összes pályázatát eredménytelennek nyilvánították. A nyilvá nvaló megkülönböztetés miatt az MKP tiltakozó levelet küldött a kormányfőnek. Botrányos tankönyv is borzolja a kedélyeket. A szlovákiai magyar civil szerveződések vezetői felkérték a magyar tannyelvű iskolák igazgatóit és pedagógusait, hogy tiltakozásként egyszerre küldjék vissza Ján Mikolaj oktatásügyi miniszternek az általános iskolák negyedik osztályai számára kiadott honismereti könyvet. Ezekben a helységneveket és a földrajzi neveket is csak szlovákul tüntették fel. Felháborító, hogy a huszonegyedik században a hazai magyar diákokra ilyen szövegförmedvényeket akarnak ráerőszakolni: "Legnagyobb alföldünk a Dunaj mellett fekszik. A neve: Podunajská nízina". Tehát a Dunát és a Csallóközt sem tüntették fel magyarul. A hegyeket is csak Vysoké Tatryként és Malá Fatraként emlegetik. Még a bősi vízerőműt is úgy emlegetik, hogy "a gabcikovói vodné dielo". Ilyen tankönyvből képtelenség lenne tanítani - nyilatkozta lapunknak Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Szigeti László, az MKP szakpolitikusa leszögezte: - Ez a kiadvány a szlovákiai magyaroknak az anyanyelvi művelődéshez való alkotmányos jogáit is sérti. Ilyen fércművet még a kommuni sta rezsimben sem mertek kiadni. Szigeti felszólította Mikolaj szlovák nemzeti párti minisztert a tankönyv bevonására. Ám a tárcavezető azt válaszolta, hogy nem lát semmi okot erre, mert az államnyelvtörvényt tiszteletben kell tartani.
