Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-24
26 státuszban ugyan, de kezdeményezések, jogorvoslati kérelmek, tiltakozások, petíciók, civil mozgolódás, nyilvános presszió, lobbi, alkotmánymódosítási javaslat vagy törvényhozatali korrekció mentén seregnyi mód lett vol na a „politikai" elítéltek, a jogtalan perek és megtorlások kompenzálására, érvénytelenítésére, megváltoztatásuk kezdeményezésére, rehabilitálás kieszközlésére. Az évfordulós pillanatok nem feltétlenül alkalmasak a törvénykezési vagy jogérvényesítési gyak orlat megfellebbezésére. Még akkor sem, ha az európai joggyakorlat ezt lehetővé tenné, vagy ha (akár kisebbségi pozícióból) a mód megvolna rá, és járhatna presztízsnövekménnyel, közmegbecsüléssel is. A parlamenti bizottságok jogászokkal teliek – sehol és s enkinek sem jutottjuthatott eszébe a módosítás kezdeményezésének lehetősége? Senki sem véli jogilag kivitelezhetőnek az '56osok kompenzációját? Vagy a magyar képviselet nem érdekelt ebben, mivel románok vannak többségben a meghurcoltak, elítéltek, kivégz ettek között? S akkor már nem volna presztízsnyereség? Vagy éppen a magyarok nem örülnének annak, ha románokat rehabilitálnának a „magyar '56tal" kapcsolatosan? Nem tudjuk, ez nem derülhetett ki eddig, és két hónap alatt, amíg még ez a parlamenti feláll ás funkcióban van, már nem is fog kiderülni… Hacsak… Hacsak az évfordulós megemlékezések nem lesznek éppen erre alkalmak, s hacsak az érintettekérdekeltek a pragmatikus célok helyett erre is figyelmet nem fordítanak végre. De vajon tude és akare a román iai magyar irányítás bármilyen értelemben is ebbe a kommemoratív tevékenységbe morális vállalás szintjén bekapcsolódni? A rendszerváltási évfordulós előkészületek mellett és előtt komoly hatása lehetne a szolidaritás és a jogorvoslati támogatás nemzetközil eg összehangolt eredményének…! Melyet, ha másért nem, a rendszerváltási emlékezet részeként érdemes lenne érvényre juttatni, már csak azért is, hogy a rendszerek váltása ne csupán párt és állami vezetések „megengedő gesztusaitól" függjön, hanem az ember mé ltóságától és ennek jogos kinyilvánításától is. Akár a félévszázados múltról, akár a mai szolidaritásról van szó. Ezek ugyanis univerzális erényekké összegződnek. Múlttá is, de jövővé is, melyek egyaránt és egyformán fontosak. Még az évfordulós emlékezése k idejében is… Magyaroknak is, románoknak is, kárvallottaknak is, rehabilitálóknak is. Magának a törvényi és közgondolkodási tisztaságnak is…! Avagy: az emlékezeti kultúrának, mely nem országhoz, nem nemzethez, nem aktuálpolitikához vagy évfordulós program hoz kötött, hanem az emberiség egyik létjogához, az emlékezéshez, közös emlékezetkincshez, a morális világ harmóniájához. Ekként pedig örökebb, mint a kormányzati pozíciók, stallumok, látszatsikerek. vissza Varga Andrea törté nész Bukarest, 2008. oktober 22. Ráduly Róbert: Székelyföldnek joga van a szabadsághoz Erdély.ma • [ 2008. október 23., 07:59 ] Megemlékezés 2007ben Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester úgy véli, hogy Traian Băsescu és Sólyom László államelnökök jelenléte a csütörtöki csíkszeredai megemlékező ünnepségeken azt bizonyítja, hogy Székelyföldnek joga van a szabadsághoz. Arra a kérdésre, hogy milyen jelentőséggel bír az a tény, hogy Sólyom László magyar köztársasági elnök és Traian Băsescu román állame lnök részt fog venni az 1956os forradalom 52. évfordulója alkalmával Csíkszeredában szervezendő megemlékező ünnepségeken, Ráduly Róbert elöljáró azt nyilatkozta, az egész közösség várja a találkozást, amely különleges jelentőséggel és fontossággal bír. „ A magyar és a román államfő jelenléte nagyon fontos a számunkra, főként azért, amiért idejönnek: az 1956os forradalom, szabadságharcunk megemlékezésére. Az államelnökök jelenléte olyan gesztus, amely azt jelképezi, hogy az 1956os események nem csupán Mag yarországra vonatkoztak, hanem az egész volt szovjet térségre. Az eddigi munkánk értékelése ez, mert ha nem emeltünk volna szobrot a szabadságnak a városban, ha nem alakítottuk volna ki az 1956os teret, ha nem volnánk olyan közösség, amely szorosan kapcso lódik az 1764es, 1848as, 1956os szabadságharcokhoz, ez a látogatás nem következne be. Mindez azt bizonyítja, hogy a Székelyföld szabad, és joga van a szabadsághoz” – jelentette ki Ráduly Róbert.
