Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-22
31 A két kormány nyilatkozatot írt alá arról, hogy 2013ig 250 millió eurót költenek közös határ menti fejlesztésekre, napirenden volt a határ menti egészségügyi együttműködés is. Áttekintettek környezetvédelmi kérdéseket, egyebek mellett szó volt a verespataki aranybányáról. Egyezséget kötöttek a kolozsvári Mátyásszoborcsoport felújításának folytatásáró l, vagy legalábbis az erre szükséges pénzalapok felefele arányban történő biztosításáról. A Magyarországra települtek nyugdíjának problémájára viszont már bizonyára nem jutott idő, mint ahogyan a Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozásának ügyére sem, vagy a 112es egységes európai hívószámmal kapcsolatos problámák kölcsönös megosztására. Legalábbis ez derült ki azon a sajtóértekezleten, amelyet a két kormányfő – véletlenül vagy sem – a szegedi városháza házasságkötő termében tartott meg. T ăriceanu: ez még csak eljegyzés Rájátszott egyébként a helyszínválasztás pikantériájára mind Gyurcsány Ferenc, mind pedig Călin PopescuTăriceanu, akik közül utóbbi magyar kollégájánál valamivel tartózkodóbbnak mutatkozott. Gyurcsánytól eltérően ugyanis ő „csak eljegyzésnek” tekintette a román – magyar „meleg hangulatú” megbeszéléseket. Majd – komolyra válva a szót – azt hangsúlyozta, hogy minél hamarabb alá kell írni a Nabuccogázvezetékprojektről a kormányközi megállapodást. Stratégiai fontosságúnak n evezte az energetikai kérdéseket, a magyar és a román energetikai hálózatok összekötését. „Bátorítani kell a határok menti projekteket is” – tette hozzá. Kiemelte: a két országban élő kisebbségek kulturális identitására külön figyelmet kell szentelni. „K i gondolta volna 1990ben, az azt követő, kétoldalú kapcsolatok szintjén igencsak feszült légkörű években, hogy 2008ban már a negyedik közös kormányülésünket tartjuk?” – tette fel a retorikus kérdést Tăriceanu. A 2005ben, Bukarestben tartott első közös kormányülés egyik kiemelt napirendi pontjával, a romániai kisebbségi törvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre viszont már nem tudott hasonlóan optimista hangvételben válaszolni, hiszen – akárcsak a budapesti Gozsduudvart illető megállapodás – az is kútb a esett, miután szintén a bukaresti parlament „torkán” akadt. Így a román miniszterelnök szerint már csak a következő román parlament dönthet a kisebbségi törvényről. Autonómia és gazdasági válság Szintén újságírói kérdésre, Gyurcsány az autonómia fogal mára reflektált, a tőle már megszokott módon érvelve: ő „csakis az európai normákkal összhangban” képzeli el bármiféle autonómiaformák megvalósulását. Amelyekkel egyébként ő személy szerint egyetért, hiszen „segítik az illető nemzeti közösségek identitásán ak megőrzését”. Románia részéről egyébként a magyar kormányfő most már „több megértést” vél felfedezni, ami az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvéseit illeti. Ezt a megértést azonban egy választásokra készülő román párt – a Nemzeti
