Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-22
20 megnyitásán, a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román konzulátus beindításán, a közös útlevélellenőrzés bevezetésén, illetve azon kívül, hogy a magyar és a román állampolgárok tavaly óta személyi igazolvánnyal utazhatnak egymás országaiba, a román – magyar együttes kormányülésekn ek eddig sok látványos hozadéka nem volt. Miként tavaly Nagyszebenben, a harmadik találkozón, a tegnapi szegedi kormányülésen is szóba került a Fiume és a romániai Constanta kikötője közötti vasúti fővonal kialakítása, amelyhez új pályára lenne szükség S zeged és Temesvár között. Szegeden arról is megállapodtak a két ország miniszterei, ami már 2006ban, a Budapesten tartott második találkozójukon is szóba került: a villamosenergiahálózatait is összekötné a két ország. Calin Popescu Tariceanu román mini szterelnök tegnap érzékeny kérdésre is rátapintott, amikor azt mondta, hogy csak a novemberi választások után felálló új román parlament dönthet a kisebbségi törvényről. Ezzel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy Romániában érdemes támogatni a kulturális autonómiát. Ez viszont annak ismeretében különös, hogy a szocialista kormányfő tavaly éppen lapunk kérdésére válaszolva mondta azt, hogy nem áll a határon túli magyarok önrendelkezési törekvései mellé. A magyar miniszterelnök tegnap azt mondta: "Romániában ma jóval több a megértés a kulturális autonómia kérdésében, mint néhány évvel ezelőtt." Gyurcsány szerint az elmúlt négy évben "áttörés történt" a román és a magyar kapcsolatokban. A magyar miniszterelnök azonban már 2005 októberében is áttörés ről beszélt az együttes ülés után. Nem sokkal akkori kijelentése után a román parlament felsőháza leszavazta az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvény tervezetét, amely a romániai nemzeti kisebbségeknek intézményesítette volna a kulturális autonómiát. E rre az ellentmondásra Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának a fideszes elnöke mutatott rá akkori sajtótájékoztatóján. "A kisebbségitörvénytervezet leszavazásának fényében nem nevezhetjük másnak a közös kormányülés eredményét, mint kontármunk ának" – mondta az ellenzéki politikus. A képviselő hozzátette: Gyurcsány Ferenc tapasztalatlansága egy akkori rádióműsorban is lelepleződött, a kormányfő ugyanis azt mondta, hogy nem a magyar kormány feladata a kisebbségi autonómia gondolatának felvetése é s támogatása. Németh emlékeztetett, hogy a magyar miniszterelnök nem vetette fel a közös kormányülésen az autonómia kérdését, a romániai magyarság másfél évtizede legmeghatározóbb igényét. A 2006 novemberében Budapesten tartott együttes kormányülés után Gyurcsány kiemelte, hogy felgyorsítják a Budapest – Cegléd – Békéscsaba – román határ szakaszon a vasútvonal felújításának második ütemét. Ez ugyan ma is tart, de a kormányfő akkori ígérete szerint a Püspökladány – Biharkeresztes vonalat továbbra sem villamosított ák. A miniszterelnök akkor azt is elmondta, hogy együttes történészbizottság felállításáról állapodtak meg, amely megírná a közös történelemkönyvet. Ez a könyv nem készült el, s a két ország ugyan felefele arányban finanszírozná a két éve történt megáll apodás szerint a kolozsvári Mátyásszobor felújítását, az alkotás restaurálását még csak ezután kezdik el. Nagyszebenben ugyanakkor nem oldották meg a Magyarországra települt román állampolgárok nyugdíjfolyósítással kapcsolatos problémáit sem, emiatt Vladi mir Spidla uniós biztos vizsgálat indítását kezdeményezte. Kudarcok – a romániai kisebbségi törvény elfogadása – a Fiumét Constantával összekötő vasúti fővonal kialakítása – a Nagyvárad és Békéscsaba közötti távvezetékhálózatok összekötése – a Püspökladány – Biharkeresztes vasúti vonal villamosítása – a Mátyásszobor felújítása – a román – magyar közös történelemkönyv elkés zítése – a Budapest – Cegléd – Békéscsaba – román határ szakaszon a vasútvonal felújítása – Magyarországra települt román állampolgárok nyugdíjfolyósítása vissza Kristály Lehel
