Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-18
14 Rövid, mindössze négyperces beszédben jelentette be Magyarország vízummentességét George W. Bush. Az amerikai elnök a Fehér Ház rózsakertjében, nagykövetek, protokollmeghívottak és újságírók elő tt azt mondta: a magyarok mellett Csehország, DélKorea, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia polgárai utazhatnak "hamarosan" turistaként, illetve üzleti célból az Egyesült Államokba. Bush - akit Condoleezza Rice külügy, és Michael Chertoff belbi ztonsági miniszter is elkísért a bejelentésre , elismerte a vízumkényszer eddigi egyoldalúságának tényét. Mint mondta, a jelenlévők képviselte államok mindegyike szabadon beengedi az amerikai állampolgárokat. - Ezen országok vezetői évekig magyarázták nek em, milyen frusztráló dolog polgáraiknak sorban állni, vízumdíjat fizetni azért, hogy üdülni vagy üzleti útra jöjjenek, meglátogassák a családjukat - fogalmazott Bush. - Én elmondtam, hogy egyetértek velük. De azt is elmondtam: a szeptember 11e utáni vilá gban csak akkor terjeszthetjük ki az utazási lehetőségeket, ha egyúttal fokozzuk a biztonsági intézkedéseket. Majd hozzátette: csaknem két évvel ezelőtt kormánya felkérte a kongresszust a vízummentességi program, a VWP modernizálására. Utalt rá, hogy új tö rvényre, illetve a csatlakozó államok együttműködésére is szükség volt: beleegyeztek, hogy bűnügyi információkat osztanak meg Washingtonnal, elfogadták, hogy polgáraik, ha utazni akarnak, az interneten regisztrálják előbb magukat. Az ideérkezés feltétele a biometrikus azonosítókkal ellátott útlevél is - említette meg az elnök, aki szerint az a legjobb külpolitika Amerika számára, ha engedi, hogy más országok polgárai saját szemükkel ismerhessék meg, "láthassák a szabadság áldásait". Bush reményét fejezte ki, hogy a VWP úgynevezett útitervében szereplő hat országot, Bulgáriát, Ciprust, Görögországot, Lengyelországot, Máltát és Romániát is hamarosan a vízummentesek között üdvözölheti. A most belépőkkel, így hazánkkal kapcsolatban a "hamarosan", illetve az "e gy hónapon belül" formulákkal körvonalazta a teljes utazási szabadság életbe lépését. Vagyis pontos időpont továbbra sincsen. Október 28án hazánkba látogat viszont Michael Chertoff, éppen az egyébként önkéntes alapon már most is működő ESTA, az elektron ikus utazási jóváhagyási rendszer budapesti beharangozására. Washingtoni források tudósítónknak azt mondták: ha a január 12től NyugatEurópában is kötelező ESTA megfelelően fejlődik fel az elkövetkező hetekben, úgy a november második felében érkező magyar turistáknak nem kell vízumot váltaniuk. Ugyanakkor - tették hozzá - az utazók akár úgy is dönthetnek, hogy maradnak a vízumnál. Az ugyan mintegy 21 ezer forintba kerül, de tíz évre érvényes, míg az ingyenes ESTA csak kettőre, illetve az útlevél lejártáig. A 90 napnál hosszabb időre érkező látogatóknak, továbbá a tanulni vagy dolgozni szándékozóknak továbbra is vízumra lesz szükségük. Az ESTA körül egyelőre nyelvi kérdőjelek vannak. Fokozatosan fejlesztik fel azon nyelvek számát, amelyeken a regisztrációs rendszer elérhető lesz. A cseh máris köztük van, a magyar még nincs. Ugyanakkor ez a vízummentességet önmagában kevéssé érinti, legfeljebb az angol nyelvben kevéssé járatos utasnak kellemetlen. Feltehetőleg Bush azért jelentette be a konkrét időpont meg nevezése előtt a vízummentességet, mert november 4e, az elnökválasztás után már nem kíván nagyobb politikai bejelentéseket tenni. Az EU számára elfogadhatatlan, hogy az amerikai állampolgárok vízum nélkül léphetnek az EU területére, míg nem minden uniós polgár teheti meg ugyanezt viszonossági alapon. Brüsszel sürgeti Washingtont, hogy terjessze ki a vízummentességet az egész EUra, máskülönben válaszlépésként vízumkötelezettséget ír elő a diplomata és szolgálati utazások esetére. Ezt mondta tegnap Mich ele Cercone, az igazságügyi biztos szóvivője, aki egyben utalt arra is, hogy egyes uniós tagországok egyezkedése az Egyesült Államokkal korábban nagy vitákat váltott ki, főként az átadandó adatok körét illetően. Emlékeztette rá: a vízumkérdés rendezése rés zben tagországi, részben közösségi hatáskörbe tartozik. A hatásköri nézeteltéréseket a tagországok már feloldották. A régebbi tagországok, azaz a tizenötök közül Görögország, a Magyarországgal együtt felvettek közül pedig például Lengyelország hiányzik m ég a vízummentesek köréből. (Brüsszeli tudósítónktól) vissza
