Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-17
15 harmadik magyar vitaindítót Páll Sándornak kellett volna tartania az eredeti program szerint, a VMDK elnöke azonban lemondta részvé telét. A panelvitán Jovan Komšić politológus a kisebbségi autonómiák különböző fajtáiról beszélt, és arról, hogy ehhez hogyan viszonyulnak a különböző szerbiai pártok. Elismeréssel szólt a vajdasági magyar pártokról, mondván, a többpártrendszer kezdetétő l fogva mindig legitim és legális körülmények között igyekeztek megvalósítani politikai elképzeléseiket. „Ésszerűen és okosan politizáltak, a törvényeket és az alkotmányt mindig betartották, és ezen keretek között keresték a lehetőségeket arra, hogy milyen autonómiát kellene megvalósítani”, mondta, és ennek alapján úgy értékelt, „a vajdasági magyar pártok viszonyulása akár példakép lehetne a szerbiai politikai palettán”. A politológus ismertette, hogy egy 2003ban végzett közvéleménykutatás adatai szerint Szerbiában a lakosság 39 százaléka kimondottan ellenezte a területi autonómiát, a támogatók köre pedig 10 százalék alatt volt. Egy másik felmérés alkalmával 2006ban Vajdaságban 53 százalékos volt az autonómiát ellenzők köre. Komšić ezt követően részletese n elemezte, hogy a jelentősebb, országos szerbiai politikai pártok hogyan viszonyulnak programjaikban a különböző autonómiaformák kérdéséhez, illetve, hogy mennyire enyhültek és módosultak az erről a kérdésről vallott nézeteik az elmúlt egymásfél évtized folyamán. Miroslav Samardžić politológus a kisebbségi autonómiák formáit vette számba, mondván, hogy még 1992ben jelentkezett a kulturális, perszonális és területi kisebbségi autonómára való igény a magyar lakosság körében. A kulturális és perszonális a utonómia szerinte lényegében ugyanaz, aminek megvalósulása elképzelhető itt nálunk, sőt szükségszerűnek is tartja, hiszen ezen autonómiáknak köszönhetően a kisebbség hatásköre alá vonható a tájékoztatás, az oktatás, a művelődés, az anyanyelv és az anyanyel vi írásmód használata. Megítélése szerint a vajdasági oktatási rendszer így, ahogy ma van, egyedülálló Európában, és majdnem tökéletesnek nevezhető. Ezt kellene tovább fejleszteni és ápolni, s arra kellene törekedni, hogy ebben a rendszerben megtalálják a helyüket a kisebbségek. Azt nem tartja jónak, hogy külön szerveződjenek a kisebbségi iskolák, mert bizonyára önerőből ezt nem tudnák vállalni. A felszólalásokat a panelvita követte, amelyről egyik következő lapszámunkban közlünk összegzést. vissza Varjú Márta Megbeszélés a határ menti közlekedésről Felvidék.ma 2008.10.16. A Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Gazdasági Albizottsága esztergomi ülésén csütörtökön a magyarszlovák határtérségből me ghívott polgármesterek részvételével folytatott megbeszélést a határon átnyúló közlekedési infrastruktúra- és tömegközlekedésfejlesztés kérdéseiről. Baráth Etele és Matolcsy György által vezetett ülésen állást foglaltak arról, hogy a jövőben a Nemzeti E gyüttműködési Koncepcióba foglalt javaslatokat a Európai Unió által kínált agrárpolitikai keretek összefüggésében is áttekintik, mivel az uniós együttműködés egyik kulcsterülete a közös agrárpolitika. A közlekedési koncepcióban az egyes határszakaszok di fferenciált kezelése szerepel. Az uniós belső határnak minősülő szlovén, osztrák és szlovák határszakaszon a korlátozás nélküli szabad mozgás lehetőségének csak az infrastrukturális adottságok szabnak határt. Ahol a földrajzi lehetőségek miatt nincs mód ha tékony közúti kapcsolatot kialakítani, ott személyszállító kompjáratokat javasolnak üzembe állítani, hasonlóan a Duna és a Tisza hazai szakaszaihoz. A tervezet szerint Romániát és Horvátországot infrastrukturális és közlekedésfejlesztési szempontból indo kolt egymáshoz hasonlóan kezelni, annak ellenére, hogy Horvátország nem tagja az EUnak. A szerb és ukrán határszakaszon számolni kell a schengeni határőrizeti rendszer kiépítésének szükségességével, ami korlátozza a megvalósítható beruházások számát.
