Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-17
8 Az MKP alelnöke, vo lt oktatási miniszter egy órán keresztül válaszolgatott a szlovák napilap olvasóinak kérdéseire, melyek közül több is a szlovákmagyar viszonyra, illetve a hibrid tankönyvek ügyére vonatkozott. Válaszai itt olvashatók. vissza GAŠPAROVIČ SZERINT A MAGYARSZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉSEN NINCS MIT FELÜLVIZSGÁLNI Bumm.sk 2008. 10. 16. Ivan Gašparovič szerint a magyarszlovák alapszerződés úgy van rendben, ahogy van, a dokumentumon nincs mit felülvizsgálni, inkább ajánlatos lenne bet artani annak rendelkezéseit. A szlovák államfő a TASR jelentése szerint egy újságírói kérdésre válaszolva csütörtökön így reagált arra, hogy Göncz Kinga magyar külügyminiszter és szlovék kollégája, Ján Kubiš szerdai brüsszeli megbeszélésükön egyetértettek abban, hogy "az alapszerződés működtetésének mechanizmusai revízióra szorulnak". "Az alapszerződésnek megfelelően kell viselkedni" - idézte a szlovák köztársasági elnök szavait a szlovák hírügynökség. Mint írja, az 1995ben aláírt dokumentum kölcsönös be tartását illetően a szlovák államfő "nem tudott egyértelműen válaszolni a kérdésre, vajon ez történike mindkét oldalon", de, mint mondta, "mi szlovák részről minden vitás esetben azt hangoztatjuk, hogy a politikai súrlódásokat elkerülendő, ehhez az alapsz erződéshez igazodjunk". Gašparovič úgy ítéli meg, hogy az alapszerződés kiegyensúlyozott, teljes felelőséggel előkészített dokumentum. Az alapszerződés szövegében annak idején, hosszas diplomáciai huzavona után Horn Gyula és Vladimír Mečiar akkori magyar és szlovák miniszterelnökök állapodtak meg Pozsonyban. Mečiar ezek után még különféle "kisebbségjogi túlzásokra" hivatkozva is nehezítette a folyamat lezárását, majd ami Párizsban következett, az a nemzetközi diplomáciában igencsak szokatlan volt: az aláír ók már az asztalnál ülve a "tollukat hegyezték", amikor Juraj Shenk szlovák külügyminiszter felállt, odalépett Kovács László magyar külügyminiszterhez, és egy mappát tett elé. Ez - mint később kiderült - a szlovák kormány "különjegyzékét" tartalmazta, mely ben Pozsony azt sérelmezte, hogy "egyes hivatalos "magyar vezetők a már egyeztetett szerződés kapcsán megtévesztően nyilatkoznak", különösképpen a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait érintő cikkelyről". A jegyzékben a szlovák kormány "főképpen azt az interpretációt utasította vissza, amely szerint a szlovák fél abban az értelemben fogadta el az Európa Tanács 1993ban kelt, 1201es számú ajánlását, hogy az lehetővé tenné az autonóm kisebbségi önkormányzatok kialakítását". Márpedig - állt a jegyzé kben - "a szlovák kormány soha nem fogadott el, és a szerződésben sem rögzített olyan megfogalmazást, amely a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére alapozódna, s megengedné az etnikai alapon szerveződő autonóm szerkezetek kialakítását". Ivan Gašparo vič akkor Mečiar legközelebbi bizalmasa, a Mečiarpárt színeiben a parlament házelnöke volt. A dokumentumot Horn és Mečiar 1995ben, Párizsban írták alá, de azt a szlovák parlament csak egy évvel később, igen viharos ellenvetések közepette ratifikálta, maj d a következő években mereven elzárkózott a dokumentum azon rendelkezéseinek végrehajtásától, melyek szerint létre kell hozni az alapszerződés végrehajtásának ellenőrzésére rendelt vegyes bizottságokat. Pozsonyban mostanság alig esik szó arról, hogy a veg yes bizottságok végül csak Mečiar bukását követően, a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) 1998tól együtt kormányzó Mikuláš Dzurinda kabinetje idején jöttek létre. Ján Kubiš szerdán Brüsszelben a magyar felet marasztalta el a bizottságok működésében fennálló z avarok miatt. Elemzők megjegyzik, hogy a tizenegy területet felügyelő vegyes bizottságok az utóbbi időben már csak a kormánytisztviselők amolyan formális egyeztető fórumaként, inkább csak a szokásrend rendelte szabályok szerint működnek, jóllehet az ered eti szándék szerint bennük számos civil szervezet képviselőjének is ott lenne a helye. vissza
