Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-14
13 A BJUT és az elnök mögött álló Mi UkrajnánkNépi Önvédelem (NUNSZ) alkotta narancsos koalíció szeptemberben bomlott fel, miután a BJUT képviselői az addig kibékíthetetlen ellenfélnek, Moszkva szövetségesének tekintett Régiók Pártjával (PR) együt t szavazott az elnöki jogkörök megnyirbálását támogató törvényekről. Bár a BJUT végül visszakozott, a koalíció nem alakult újra, a legnagyobb frakcióval bíró, Viktor Janukovics vezette PR pedig - amely főleg az orosz ajkú KeletUkrajnában erős - nem talált elég szövetségest a kormánytöbbséghez, annak ellenére, hogy 175 fős frakciója a legnagyobb az ukrán parlamentben. Bár a választások a BJUT 156 fős frakciójának gyarapodását hoznák - főleg, miután az NUNSZ pártszövetség szétszakadt, és utóbbi tagja, élé n Jurij Lucenko belügyminiszterrel a BJUT listájához csatlakozik , elemzők szerint azonban ez nem lenne elég Timosenko kormányfői székének megőrzéséhez. - Timosenko nem szeretne ellenzéki párt vezetőjeként nekivágni a legkorábban 2009 végén esedékes eln ökválasztásoknak, hiszen ez jelentősen szűkítené mozgásterét a második ciklusra pályázó Juscsenkóval szemben - magyarázta lapunknak Vagyim Karaszjov a BJUT választást ellenző viselkedését. A kijevi politológus szerint ugyanakkor a BJUT ellenkezése már a vá lasztási kampány része, választás szinte biztosan lesz. Karaszjov azonban hozzátette, hogy az nem fogja jelentősen megváltoztatni a 450 fős rada parlamenti erőviszonyait, így fennmarad a már rendszerré váló politikai patthelyzet, amely egyelőre lehetetlenn é teszi a stabil kormánytöbbség létrejöttét a 47 milliós országban. Elemzők szerint a Juscsenko által támogatott NATOcsatlakozás kérdése emiatt egyelőre le is kerül a napirendről. vissza Románia akadályozza a restitúciót – Sok tízezer per indult délkeleti szomszédországunkban Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2008. október 14. A kommunista rendszer által magánszemélyektől elkobzott ingatlanokat ezentúl nem adják vissza természetben ezek jogos tulajdonosainak, akik a j övőben csakis kárpótlásban részesülhetnek - döntötte el a napokban a bukaresti képviselőház. A Konzervatív Párt által kezdeményezett törvénymódosítás azoknak a személyeknek kedvez, akik az elmúlt rendszer kedvezményezetteiként vehették bérbe az államosítot t ingatlanokat, és akik számára az Iliescurezsim által 1996ban elfogadott jogszabály bérleményeik megvásárlását is lehetővé tette. Ez utóbbi sok tízezer perre adott okot Romániában, a volt tulajdonosoktól ingatlanjaikat számos esetben jogcím nélkül vett ék el, vagy az állam be sem jegyezte tulajdonjogát a telekkönyvbe. A román bíróságok kényükkedvük szerint döntöttek ezekben a perekben. Volt olyan bérlő, akit a bírók jóhiszemű vásárlónak kiáltottak ki, annak ellenére, hogy a volt tulajdonos végrehajtó ál tal figyelmeztette: ne vásárolja meg a lakás, mert arra tulajdonosként igényt tart. De volt olyan is, akit rosszhiszeműnek ítéltek, pedig soha senki nem szólt neki, hogy az általa az államtól megvásárolt ingatlan nem az állam jogos tulajdona. Mindezek a tetszőlegességek, a restitúciós jogszabályok kétértelműsége és a joggyakorlat következetlensége oda vezetett, hogy Romániát csak az elmúlt három év leforgása alatt több mint 150 tulajdonjogi esetben marasztalta el a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság (C EDO), s az országra kiszabott kártérítések összege meghaladja a 13 millió eurót. A CEDOnál jelenleg is több ezer romániai tulajdonjogi per vár letárgyalásra, van olyan ügy is, amely négy éve benyújtott kereset ellenére el sem kezdődött. De a restitúció ös szevisszasága miatt Romániát a CEDOn kívül már több európai fórum is keményen bírálta. A képviselők most annak ellenére szavazták meg a törvényt, hogy azt korábban - éppen a tulajdonjog megsértése okán - Traian Basescu államfő visszaküldte a parlamentne k. Diana Hatneanu, a román Helsinki Bizottság elnevezésű emberjogvédő szervezet vezetője azt állítja, a képviselők által másodszor is megszavazott szöveg jog- és alkotmányellenes. Mona Pivniceru bíró, a Romániai Bírók Szövetségének elnöke ennél is tovább m ent. Közölte: sokkolta őt a képviselők felelőtlen szavazata, szerinte ugyanis a jogszabály elfogadásával nagyjából vége a tulajdonjognak Romániában. Ingrid Zaarour, a romániai restitúciós hatóság elnöke elmondta: az eddig benyújtott kérelmek mintegy felé t oldotta meg mostanáig a hatóság. Kérelem pedig elég sok volt, csak a 2001ben elfogadott, a korábbinál átfogóbb rendezést előíró jogszabály nyomán 202 ezer személy nyújtotta be visszaigénylési kérelmét. A legnagyobb felháborodást azonban az okozta, hogy az új jogszabály értelmében azokat az államosított ingatlanok bérlőiből lett
