Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-13
32 A testület elnöke a következő négy évben Borb oly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lesz. A konferencián kiderült, hogy a Kisebbségkutató Intézet közel száz olyan formanyomtatványt fordított le magyarra, amiket a polgármesteri hivatalokban használnak. Az intézet új programja azt a célt tűzte ki, h ogy erősítse az anyanyelvű írásos ügyintézést a közigazgatásban. Bevezetőként Kocsis András, az RMDSZ BeszterceNaszód megyei szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Kocsis szavain átütött a meghatódottság, ami abból fakadt, hogy az alig több min t 18 ezer fős besztercenaszódi magyarság sorsát irányító RMDSZszervezet a szövetség egyik fontos országos rendezvényének lehetett a házigazdája. Kocsis már kezdetben leütötte a tanácskozás alaphangját, ugyanis azt kérte „székely testvéreitől”, hogy ne fe ledkezzenek meg a szórványról, ahol „egészen más az élet, mint náluk”. A szórvány- és a tömbmagyarság érdekeinek valamint cselekedeteinek összehangolása képezte Markó Béla RMDSZelnök beszédének is az egyik fő gondolatát. Az érdekvédelmi szervezet vezetőj e szerint szórványban nagy aggodalommal tekintenek a tömbmagyarságban, de főként Székelyföldön körvonalazódó magyar – magyar versengésre. Rámutatott: szórványban arra számítanak, hogy egy mandátumnak a 0,6 százaléka a helyben leadott szavazatokból is megszer ezhető, a fennmaradó 0,4 százalékot viszont a szavaztok országos visszaosztásából remélik begyűjteni. A szórvány azonban eleshet a parlamenti képviselettől, ha a tömbmagyarságban a magyarmagyar verseny során elpazarolják a szavazatokat – hangoztatta Markó . Az RMDSZ elnöke szerint Brassó, Arad, Temes, Máramaros és BeszterceNaszód megye parlamenti képviselete függhet a székelyföldi szavazatoktól. „Ez az életünk lényege: ami történik Székelyföldön, hatással van arra, hogy mi van Besztercében (...), ugyanis a mit tesz egy magyar, az kihat egy másik magyar közösségre” – mondta Markó. A politikus az összefogás szükségessége után megindokolta, hogy miért van szükség továbbra is erős parlamenti képviseletre. Kifejtette: az autonómia nem jelent mást, mint azt, hogy egy közösség önmagát kormányozza választott vezetői által. Romániában azonban még nincs valós önkormányzatiság – hangoztatta a szónok – , noha sokat haladtunk ebbe az irányba az elmúlt tíz évben. Hozzátette: Bukarestben azonban még mindig számos, a helyi k özösséget érintő döntést hoznak meg. Ezek befolyásolása érdekében szükséges jelen lenni a parlamentben, ugyanis erős parlamenti képviselet és esetleg kormányzati szerepvállalás nélkül az önkormányzatok se lehetnek elég erősek. Markó szembeszállt azzal az érvvel is, amit leginkább külső ellenzéke szokott hangoztatni, vagyis, hogy a magyarság amúgy is megkapja a neki járó pénzt a román költségvetésből. Az RMDSZ elnöke szerint azonban bebizonyosodott, hogy hiába járt a magyarságnak a pénz, nem jutott belőle, csak az után, hogy az RMDSZ döntéshozatali pozícióba került. „Ne engedjük gyengülni a parlamenti képviseletet, hogy néhány képviselővel és szenátorral csak szemléljük azt, amit mások akarnak tenni velünk” – mondta Markó ismét felidézve a felvidéki magyarsá g helyzetét. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az ottani magyarok 1998tól, a Magyar Koalíció Pártjának első kormányzati szerepvállalásától sok mindent megvalósítottak, de jelenleg egyetlen állóháború a politikai életük: az eddig kivívott jogok megő rzése. Ugyancsak az összefogás gondolata köré építette fel beszédét Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki kijelentette: a szövetségnek van elképzelése arról, hogy milyen lesz a jövője egyegy településnek, kisrégiónak vagy akár egész Erdélynek. Le szögezte: a romániai magyarság nemzeti célokat egy 21 millió lakosságú országban csak összefogással érhet el. Az ügyvezető elnök arra kérte az önkormányzatokban dolgozó tisztségviselőket, hogy támogassák a képviselő- és szenátorjelölteket a választási kamp ányban. Cseke Attila, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke is kitért a valós önkormányzatiság hiányára, hangoztatva: az RMDSZ azért van jelen Bukarestben, hogy majd ne kelljen ott lennie, de – mint mondta – ma és holnap erre a jelenlétre m ég szükség van. Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter az Európai Unió Regionális Operatív Programját (ROP), valamint az általa vezetett szaktárca által indított kormányprogramokat ismertette. Borbély arra biztatta a polgármes tereket, hogy minél hamarabb adják le a pályázatokat, mert azokat beérkezési sorrendben bírálják el. Felhívta a figyelmet arra, hogy főleg a turizmusra vonatkozó pályázatokból érkezett kevés, ezért arra biztatta az önkormányzatokat, hogy ezen a téren is pá lyázzanak.
