Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-11
38 O Ezt a lehetőséget reálisnak tartja? - Teljes téves elképzelé snek és vágynak tartom. Ahogy Robert Fico két évvel ezelőtt nem óhajtott, úgy 2010ben sem akar majd a jelenlegi szlovákiai elle nzékkel közösködni, mert a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (ĽSHZDS) politikája sokkal közeleb b áll hozzá. Ráadásul a jelenlegi kormányfőpártelnök tudatosan az alkotmányos többséget akarja megszerezni. Ezért teljesen fölö sleges, ha a jelenlegi ellenzék valamiféle politikai kiskapukat akar nyitva tartani. Erre majd rádöbbennek, de az a baj, hogy tú l sokára. Gondot jelent az is, hogy a jelenlegi ellenzék évekkel ezelőtt kormányzati tényezőként nem mindig viselkedett tisztess égesen, sem egymás között, s főleg nem a polgárokkal szemben. Mikuláš Dzurinda két kormányának reformjai gazdasági szempontból s ikeresek voltak, politikai szinten viszont kudarcot jelentettek. Ezért a kiveszőfélben levő politikai tisztességet, alázatot a p olgárral szemben vissza kell hozni a közéletbe. Nemcsak nálunk, hanem minden középeurópai országban. O Beszélgetésünk színhe lyén, Dunaszerdahelyen semmiképpen sem kerülhetjük meg a feszült szlovákmagyar politikai kapcsolatokat. Miért süllyedtek szinte már a fagypontra? - Már 1989 novemberében és később is azt tartottam, hogy többség és a kisebbség közötti kapcsolatok akkor l ehetnek viszonylag problémamentesek, ha egyezségre épülnek. Olyanokra, amelyek mindkét félt kötelezik. Jómagam erre törekedtem a rendszerváltó hónapokban, később pedig a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) szakértői csoportjának tagjaként, l996 és 1998 között. Arra törekedtem, hogy az SDKÚnak legyen nemzetiségi programja is, amely politikájának természetes része. Különösen azu tán, hogy az MKP már nem csupán a nemzetiségi politikával foglalkozott, hiszen koalíciós partnerként lojális és következetes ref ormpárttá vált. Ezért volt szükség az egyezségre és a szlovák kormánypártok nemzetiségi politikai programjára. Egy ideig reményt eljesen alakultak a dolgok, de aztán különböző gáncsoskodások miatt szertefoszlott a bizalom, s egyre erőteljesebb lett a kölcsö nös bizalmatlanság, amely mindmáig mérgezi az együttműködés légkörét. O Két éve viszont kicserélődött a kormánygarnitúra... … és az új kormánypártok ismeretében egyáltalán nem lepett meg, hogy fölerősödött a nacionalista légkör. A Szlovák Nemzeti Párt hazafiságot emleget, megnyilvánulásait azonban vegytiszta nacionalizmusként lehet csak jellemezni, amely mögött a minél nagyobb harácsolás, minél nagyobb hatalom és pénz megszerzése húzódik meg. Méltatlannak tartom Ján Slota jellemzését, de az ő megnyilvá nulásait is jórészt ez a zsákmányszerző szándék motiválja. Vladimír Mečiar és a pártja sem lep meg, hiszen őt és őket nagyon jól ismerem, csaknem két évtizede. Robert Fico nacionalista szociáldemokráciájának pedig nincs párja Európában. Ez valamiféle „szof tnacionalizmus“ nagyon megfelel a kormányfőnek, hiszen Ján Slota helyette olyasmiket mond ki, amiket ő ebben a formában nem mon dana ki, ám ezzel a koalíciós partnere kellő teret teremt a miniszterelnök számára is kívánatos nacionalista légkör kialakításáh oz. O Miként jellemezné a szlovákmagyar államközi kapcsolatokat? - Tulajdonképpen két tükörképként, mert saját nacionalizm usunkkal erősítjük a másik hasonló szélsőségeit. Nem nacionalista politikát kialakításához és érvényesítéséhez – Orwell szerint – óriási kulturális igyekezet szükségeltetik. S ahol lankad az igyekezet vagy lemondanak erről a törekvésről, ott azonnal felüti a fejét a nacionalizmus sokféle démona, amelyet jól ismerünk, s nemcsak önmaguk miatt ellenszenvesek, hanem amiatt is, hogy szű ntelenül ismétlődnek, méghozzá ugyanolyan mechanizmusok alapján. O Láte esélyt a változásra? - Egyelőre még kevés szlováki ai polgár tudatosítja, hogy Szlovákia ismét válaszút előtt áll. A gazdasági erő, a viszonylagos jólét ma már önmagában nem elege ndő, mert a világ változik. Még a tekintélyelvű Kína is legalább részleges demokratikus reformokra törekszik, Oroszország viszon t ismét nagyhatalmi célokat melenget. Ennek
