Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-11
27 Dodik a szerb területek Boszniából való kiválásával fenyegetőzik – Az EU csalódott a boszniai nacionalista vita é leződése miatt Vajdaságma.info • 2008. október 11. [17:55] Az Európai Uniót csalódással és bosszúsággal tölti el a boszniaher cegovinai három népcsoport között újból fellángolt nacionalista vita és az ebből fakadó politikai patthelyzet - tűnik ki az EU b ővítési biztosának szombati nyilatkozatából. Olli Rehn a szarajevói Dnevni avaz című napilapnak adott interjúban kifejtette: csa lódást érez a belpolitikai egyhelyben topogás meg a bosnyák, horvát és szerb közösség negatív retorikája miatt. Magát az Európai Uniót is erősen aggasztják az országban tapasztalható politikai fejlemények - tette hozzá. Milorad Dodik (a képen), a boszniai Szerb Köztársaság (a két entitás egyike) miniszterelnöke pénteken ismét azzal fenyegetőzött, hogy a szerbek lakta országrész kiv álik BoszniaHercegovinából. Egyidejűleg bejelentette, hogy a szerbek vissza fogják igényelni a Szerb Köztársaság számára azokat a jogköröket, amelyekről a közelmúltban lemondtak a szövetségi állam javára. Erről hétfőre összehívott rendkívüli ülésén dönt a boszniai szerbek parlamentje Banja Lukában. Dodik nyilatkozata előtt a nemzetközi közösség boszniai megbízottja élesen bírálta a szerb kormányfőt. "A (boszniai) Szerb Köztársaság csupán entitás, nem pedig állam az államban - punktum!" - hangoztatta diplom atától szokatlan nyers hangon Miroslav Lajčák. vissza Mélyponton Szerbia és Montenegró viszonya Vajdaságma.info • 2008. október 11. [18:01] Szerbiában óriási a felháborodás amiatt, hogy Montenegró és Macedónia elismerte Ko szovó függetlenségét, és ezzel ötvenre nőtt az egykori délszerbiai tartomány függetlenségét elismerő országok száma. A megfigye lőnek azonban van egy olyan érzése, hogy a 49 országgal szembeni fölháborodás kisebb Szerbiában, mint amekkora indulatokkal keze lik a szerb hazafiak azt - ahogy maguk mondják, - hogy Montenegró kést döfött a hátukba. Ennek azonban mély gyökerei vannak. Sze rbiában ugyanis nagyon sokan még ma sem hajlandóak elfogadni a montenegrói nemzet létezését. Arra hivatkoznak, hogy a két nemzet esetében a nyelv is azonos, csupán a kiejtésben van különbség. Másrészt több egykori és mai szerbiai vezető is montenegrói szár mazású. Így volt ez a királyi Karađorđević dinasztia esetében, de a fekete hegyek országából került Szerbiába az egykori diktáto r, Slobodan Milošević családja, és onnan érkeztek a jelenlegi államfő, Boris Tadić felmenői is, de említhetném az egykori diktát or politikai hűbéresének számító volt vajdasági kormányelnököt, Radoman Božovićot is. Montenegróiakból az egykori titói Jugoszlá viában a második világháború után kb. annyi volt, mint a nemzeti kisebbségek csoportjába sorolt magyarból, szűk félmillió. Ők az onban a magyaroktól eltérően nemzetnek, sőt elit nemzetnek számítottak a délszlávok által alapított országban, és a számarányukh oz mérten aránytalanul sok politikus és igazgató került ki közülük. Mára azonban ezt az elit nemzeti minősítést elveszítették a csonka Szerbiára zsugorodott egykori országban. A Vajdaságban élő montenegróiak identitását ma már saját érdekvédelmi szervezet, a Krstaš védelmezi. Az után alakult így, hogy a podgoricai vezetés nem volt hajlandó sorsközösséget vállalni Szerbiával azt köv etően, ami a délszláv térségben a kilencvenes években történt, és mert fokozatosan elindult az államiság felé vezető úton. Ma má r nem csak az ingerli a szerbséget Szerbiában és Crna Gorában, hogy a tengermelléki köztársaság állammá alakult és ezzel Szerbia kisebb lett, tenger nélkül maradt. Dühíti az is, hogy Montenegró a Szerb Pravoszláv Egyház törekvéseitől mindinkább eltávolodó saját egyházat hozott létre, hogy a Montenegrói (dukljani) Tudományos és Művészeti Akadémia ma már külön nyelvként kezeli a mont enegróit és a szerbet. Valamint, hogy a hivatalos Podgoricát békén hagyja a háborús bűnösök kiadását követelő Hágai bíróság, hol ott a háborús kilencvenes években még testvérként működött a két szövetségi köztársaság. Így érthető, hogy az elmúlt napokban, h etekben mért hangzott el oly sok indulatos felszólalás a szerbiai parlamentben a montenegróiak számlájára, amelyből most idézek néhányat. Miroslav Markičević népképviselő: - Ami az Új Szerbia nevű párt tagságát és választóit illeti, mi azt mondjuk, hogy a montenegrói kormány tagjai ettől a pillanattól többé nincsenek biztonságban Szerbia földjén és egén. Dragan Šormaz, a Koštunicaféle Szerbiai Demokrata Párt képviselője ugyancsak a parlamenti szószéknél mondta a következőket: - A montenegrói kormány minden tagjától, sőt, azok családtagjaitól el kell konfiskálni minden a vagyont, amivel Szerbiában rendelkeznek.
