Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-10
35 Ezt az említett országokban valamennyi fontos politikai párt és a közvélemény jelentős többsége támogatja. Angela Merkel – akit német viszonylatban nem lehet kifejezetten oros zbarátnak tekinteni – október elején Szentpéterváron világossá tette, éppen akkor, amikor az EON és a Gazprom újabb nagyszabású gázügyletét megkötötték, hogy Németország nem támogatja Grúzia és Ukrajna NATOcsatlakozását. Nyilvánvaló, hogy Németország ga zdasági és általánosabb geopolitikai érdekei ezt és csakis ezt a politikát eredményezhetik, függetlenül attól, hogy ezt az egyes pártpolitikusok milyen politikai felhangokkal kísérik. Ugyanez mondható el Olaszországról és Franciaországról is. Előbbi nemc sak gazdasági kapcsolatait ápolja előszeretettel Moszkvával, de – a NATOközpontban és bizonyos fővárosokban fújdogáló fagyosabb szellők ellenére – éppen most, demonstratívan közös tengeri hadgyakorlatokat is tartott az oroszokkal. (Amikor az olasz haditen gerészet vezetői érdeklődtek, hogy mit csináljanak, a miniszterelnöki hivatalból és a külügyminisztériumból egyaránt a következő egyértelmű választ kapták: „Folytassátok!”) Végül Nicolas Sarkozy, pontosabban a francia diplomácia kidolgozott és keresztülv itt egy olyan kaukázusi béketervet, amely lehetővé tette Putyin és Medvegyev számára, hogy úgy térjenek via a katonai agresszió dzsungeléből a nemzetközi normák főútjára, hogy közben DélOszétia és Abházia Grúziától való tényleges és valószínűleg végleges függetlenségét is bebiztosították. Mindez azt jelenti, hogy az Európai Unió említett kulcsországai, amelyeket keleti politikájukban Spanyolország, Görögország, Szlovákia, valamint két semleges tagállam, Ausztria és Finnország is támogat, minden különösebb ceremónia nélkül egy új, Amerikával szemben autonóm politikai tömböt hoztak létre, és készek egy olyan európai politika kialakítására, amely nem ideológiai prekoncepciókból indul ki, hanem az Európai Unió tényleges geopolitikai érdekeiből. vissza Új otthonban a magyar kar KISZO 2008.10.09. Hétfőn új helyére költözhetett az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara. Mint arról lapunkban beszámoltunk, a költözést eddig technikai problémák k ésleltették. A negyedik emelet impozánsan felújított termeiben ottjártunkkor javában folyt az oktatás. A pár perces szünetet használtuk ki, hogy képet kapjunk arról, mennyire "lakták be" a 3. évfolyamos magyar nyelv és irodalom szakos hallgatók az új ot thonukat. – Nagyon tetszik minden, hiszen új épületbe, szép tantermekbe költöztünk – mondja a szürtei Horváth Györgyi. – Össze sem lehet hasonlítani a régi szárny termeivel, az ottani körülményekkel. Valamennyi előadásra itt került sor. A szótárak és egy éb szakkönyvek még nem kerültek át, de reméljük, idővel ez is megoldódik, s helyben lesz minden, amire szükségünk van. – Milyen a kapcsolatotok a magyar kar más szakán tanuló hallgatókkal? – A történészhallgatókkal még semmilyen kapcsolatunk nincs – vá laszol a ketergényi Kós Andrea. – Mi a negyedik, ők a harmadik emeleten vannak, a fizikusokatmatematikusokat pedig eddig nem is láttuk. – Táblákra, kukákra van még szükségünk – veszi át a szót a salamoni Kővári Bettina. – És csengőre, hiszen rosszul jön ki, ha a diák hívja fel az órát vezető tanár figyelmét a szünetre. A diákokhoz hasonlóan Lizanec Péter, a kar megbízott dékánja is örömmel nyugtázta a költözés tényét. Mint mondja, most ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a tanszékek tanárai összeszokjanak, megszeressék és segítsék egymást.
