Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-01
29 Elismerték a Partiumi Keresztény Egyetemet Erdélyma [ 2008. szeptember 30., 19:14 ] Újra van államilag elismert magyar egyetem Erdélyben. A román képviselőház 185 igen, 15 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Többszöri elnapolás után az RMDSZ kezdeményezésére foglalkoztak a javaslattal. Egyelőre négy szak elismerése végleges. A Romániai Akkredi tációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minőségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt. A nagyváradi magyar egyetem ezentúl önállóan szervezheti az államvizsgát, ösztöndíjprogramokban ve het részt, a fejlesztésekhez pedig állami és uniós forrásokra is pályázhat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott, tulajdonképpen ez az első magyar nyelvű alapítványi magánegyetem, amely most már végleges engedéllyel bír, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ez a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem esetében is hamarosan bekövetkezik. vissza Az önrendelkezés erdélyi hagyománya Erdélyma [ 2008. október 01., 07:55 ] Erdélyben évszázadokon át külön önrendelkező közigazgatási eg ységekben élte s szervezte életét a székelység, a magyarság és a szászság. A viszonylag későn be- és letelepedő románság helyi irányítását, igazgatását sem akadályozták. Trianonban azonban nem kérték ki a székelység véleményét az önrendelkezésről, nem adta k lehetőséget arra, hogy népszavazáson döntsön politikai hovatartozásáról. A szabad akaratnyilvánítás jogát akadályozták. Az elmúlt évek során hiába volt a székelység autonómiaigényét kinyilvánító népakarat, a belső népszavazás, a román parlament még vita tárgyává sem engedte tenni azt, akárcsak Băsescu, minden románok populista elnöke, aki székelyföldi portyázásai alatt az autonómiát mint valami nem létezőt seperte le a megvitatandó kérdések listájáról. Miért érdekelte volna olyan csekélység, hogy e népcs oport saját önkormányzattal rendelkezett még a magyarsághoz való csatlakozása előtt is. Hely hiányában nem térünk ki Erdély népeinek évszázados autonómiaszervezeteire, azok működésére, hanem csak azt említjük meg, hogy történelmi mércével rövid ideje, alig negyven éve, 1968ban számolták fel — Nicolae Ceauşescu parancsára — a Magyar Autonóm Tartományt, amely magában foglalta a Székelyföldet. Az autonóm tartomány 1952től működött, még akkor is, ha szárnyaszegetten és kérészéletűen (is). Butasággal az auton ómia ellen A román nacionalisták nagyon jól tudják, ha a székelység autonómiát nyer, akkor fennmaradása biztosított, sőt, a szabad emberi státus megadása olyan energiákat szabadíthat fel, amelyek révén e területek gazdasági fejlődése is példamutató lehet. Megszűnne a lelkekbe sulykolt kisebbrendűségi érzés, az anyaországi magyarság kozmopolita gondolkodásának negatív kisugárzása. Kialakulhat egy egészséges nemzettudatot építő magyar értelmiség. Jól tudják, jelenleg a szellemi restség oly magas fokúvá vált , hogy az önfeladást, az elnemzetietlenítést a magyarul beszélő értelmiségünk némely része a tantervben rögzített ritmus szerint végzi még a magyarnak mondott iskolákban is. Márpedig az autonómia megadása esetén megfelelő feltételek nyílnak a magyar történ elem és kultúra megismerésére saját, önálló magyar iskolarendszerben. E sorok írója el tudja képzelni azt is, hogy Székelyföldön sok történelem szakos tanárt, pedagógust lehetne eltanácsolni a tanügyi pályától, mert kontraszelekciós alapon, hivatástudat né lkül került oda. Az autonómia létrejötte révén felszámolódna a hamis értékrend, egy olyan öntudatos magyar értelmiség alakulna ki, amely már nem lenne saját népe elnemzetietlenítésének eszköze, hanem aktív formálója az egyenes gerincű, egészséges nemzettud atú ifjúságnak. Érthető módon erős az ellenállás, a passzivitás értelmiségünk ama csoportjában, amely a szellemi restségben, tespedésben a közömbösség mély mocsarából nem tud, s talán már nem is akar felemelkedni, mert nehezére esik pótolnia a magyar törté nelmi ismeretek hiányát. Értelmiségünk bizonyos része ezért nem érzi hivatásának az erős magyar tudatú ifjúság formálását, hivatástudatának hiányával akarvaakaratlanul hozzájárul az autonómiáért folyó küzdelem akadályozásához.
