Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-10
26 Szabadkai kerekasztal: Decentral izáció és a statútumtervezet – Szerbia Európa egyik leginkább központosított állama Vajdaságma.info 2008. október 9. [21:48] Szabadkai kerekasztal sorrendben negyedik előadásán a decentralizáció időszerű kérdéseiről és Vajdaság Autonóm Tartomány alapsza bálytervezetéről vitáztak a résztvevők. A tanácskozáson elhangzott, hogy a decentralizáció és regionalizáció egyike Szerbia legnagyobb megoldásra váró problémáinak, amellyel az országnak az uniós közeledés során szembe kell néznie. Szerbia ugyanis jelenl eg Európa egyik leginkább központosított állama. A hatáskörök nagyobbrészt köztársasági szinten koncentrálódnak, de a központosítás érezhető a demográfiai adatoknál is, hiszen sorra tűnnek el a kisközösségek, viszont nagymértékben növekszik a főváros, Belg rád. Ugyanez – a központosítás - érvényes a sportra és a kultúrára is. Ezután az autonómiák szükségességéről beszéltek a jelenlevők, amelynek mindhárom formáját (politikai, kulturális és gazdasági) kiemelten fontosnak tartották, mint a decentralizációs fol yamat „kézzelfogható” megoldását. Az est folyamán dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási és kisebbségi titkár a vajdasági statútumtervezetről tartott előadást. Többek között elmondta: az elmúlt időszakban megejtett társadalmi vitán a vajdasági polgárok kellő mértékben megismerkedhettek Vajdaság alapszabálytervezetével, amit nagyon fontosnak tart, hiszen ez az okmány az élet minden területét meghatározza. A tervezet megjelent a legnagyobb napilapok mellékleteként, s számos fórumot szerveztek ennek kapcsá n, mind a politikai pártok, civil szervezetek, mind az önkormányzatok, vagy akár maga a tartomány. Másik fontos vonatkozásként kiemelte, hogy a társadalmi vita során valóban voltak értékes hozzászólások, kiegészítések a polgárok részéről. Számos módosítási javaslat érkezett, amelyekből a statútum készítői jó néhányat megszívleltek, s több mint harmincat be is szerkesztettek a tervezetbe. Tehát nemcsak tájékoztatók voltak ezek a viták, hanem a polgárok érdemben hozzá is szólhattak, ismertette Korhecz, majd a kiegészítések kapcsán elmondta: számos példát is felhozhatna. Ami a nemzetiségi viszonyokat illeti, az egyik példa az, hogy a tervezet a macedónokat is kisebbségként említik az egyik szakaszban. Eddig ők kimaradtak ebből a felsorolásból. Megemlítette még, hogy a részarányos parlamenti képviselet elve megjelenik a választási rendszerben, ez pedig olyan alkotmányos rendelkezés, amellyel ki kellet egészíteni a vajdasági parlamentre vonatkozó rendelkezéséket. Továbbá olyan kiegészítéseket is beiktattak, amelye k konkrétabbá, közérthetőbbé teszik a szöveget, de alapjaiban nem változtattak a tervezeten. A statútumtervezet konkrétan meghatározza a tartomány, illetve a köztársaság hatáskörét – ismertette dr. Korhecz Tamás a vitaesten. vi ssza Hegedűs Attila Szlovákiában érték a magyarellenesség Felvidék.ma 2008.10.09. Az Európai Unióban is egyre komolyabb aggodalommal szemlélik a magyar – szlovák viszonyt. Retorikai értelemben Magyarország és Szlovákia hadban áll. Jan Slota nacionalista politikus Szent Istvánt lovasbohócnak, a magyar külügyminisztert pedig nyomorultnak nevezte, és ez csak a jéghegy csúcsa. A szintén szélsőséges Vladimír Mečiar egy televízióműsorban azt mondta, hogy Antall József visszakövetelte a Csallóközt. A Magyar Tudományos Akadémia EtnikaiKisebbségkutató Intézet vezetője úgy véli, az átlagos szlovák polgárok körében is riasztóan magas a magyarellenesség, a lakosság több mint tíz százaléka vállaltan utálja a magyarokat. Szarka László szerint hiányzik a tiszta beszéd a szomszédsági kapcsolatokban. Mint mondja, Magyarországon úgy beszélünk, mintha az egész Kárpátmedence hozzánk tartozna. „Állandó az interferencia a két ország között. Nincs meg a kölcsönös politikai bizalmi tőke” – teszi hozzá. A kérdésr e, hogy mi köt minket össze Szlovákiával, Szarka László azt mondta, hogy egy hétszáz kilométeres, javarészt periférikus határszakasz mindenképp. Gazdasági, társadalmi értelemben is elhanyagolt terület a közös határ, hidak és autópályák nélkül. Összeköt ben nünket a közös történelem is, mert közösek a címereink, a nemességünk, a megyerendszerünk, közösek voltak a történelmi személyiségeink, az iskoláink. Szarka László szerint szétparcellázzuk a közös történelmet ahelyett, hogy értékként kezelnénk azt.
