Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-09
31 -- Volt 23 ilyen kezdeményezés. Ezeket mindig az a 45 ember indítványozta, akik féltik a pozíciójukat. Ezek az emberek nem tudják megérteni, hogy ma nem lehet úgy tévéműsort csinálni, ahogy azt a 70es, 80as években tették. Olyan emberek kaptak Simon alatt lehetőséget, akik 1617 éve a tévénél vannak, de elnyomták őket – mondta Bodzsoni, hozzátéve, hogy az elmúlt egy, másfél év alatt sok fiatal csatlakozott hoz zájuk, és most egy ilyen döntéssel veszélybe kerülhet a magyar szerkesztőség jövője. vissza Művelődési ház Káptalanfalvának – A magyar kormány támogatásával felújították a kanaki iskolát, a bókai művelődési otthont, és vízve zetéket kapott Káptalanfalva Magyar Szó 2008.10.09. A magyar kormány 230 ezer eurós támogatásából jelentős felújításokat végeztek el több bánáti faluban. Udvarszálláson felújították a művelődési házat, Kanakon az iskolát, a bókai művelődési otthont, v ízvezetéket és új művelődési házat kapott Káptalanfalva, amelyet 2005 tavaszán teljesen elöntött a Románia felől átzúduló Temes vize. A beruházások megvalósultak, és ez alkalomból ezeket a településeket tegnap meglátogatta a magyar kormány és a tartományi kormány küldöttsége. A vendégek között volt Várkonyi László helyettes államtitkár, Szabó István főosztályvezetőhelyettes, Papp Sándor , Magyarország belgrádi nagykövete, Pápai Márta attasé, Nagy Ferenc szabadkai főkonzul, valamint Lódi Gábo r képviselő, J eges Zoltán oktatásügyi titkár és Predrag MiloševićKarasi, a szécsányi község elnöke. A magyarországi vendégek között volt Csongrád megye küldöttsége is, amelynek írói már hosszabb ideje együttműködnek a szécsányiakkal. A támogatást nagy köszönettel fog adták a fejletlen középbánáti községben, amelynek évi költségvetése alig éri el a kétmillió eurót, s amelynek több települését 2005ben katasztrofális árvíz sújtotta. A természeti katasztrófa nyomai több, mint három év elteltével is láthatók. A legnagyobb gond mégis az, hogy sok fiatal család hagyta el a román határ menti vidéket, elsősorban azért, mert nincs munka. A szécsányi községben mostanában az egyik legidőszerűbb probléma a vidéken élő középiskolás diákok utaztatása. Például egy módosi diáknak a Na gybecskerekre való utaztatása havonta 15 ezer dinárba kerül, amit kevés szülő bír megfizetni. Ezért a községi elnök azzal a kérelemmel fordult a vendégekhez, hogy ha van rá mód, akkor a következő támogatás keretében juttassanak nekik buszokat, ahhoz, hogy a község megszervezze a diákok szállítását. Erre meg is kapták az ígéretet. Káptalanfalvát néha úgy emlegetjük, mint a legkisebb, de a „legmagyarabb” középbánsági szórványtelepülést. A szécsányi község alig hatvanöt lelket számláló magyarlakta falucskájá ról sokan 2005 tavaszán hallottak először, amikor elöntötte őket a Temes vize. A püspöki levéltári iratok már 1820ban említést tesznek róla. Azt mesélik, hogy a falut zágrábi papok alapították. Közben nevét többször is változtatta: Káptalanfalva mellett v olt Kaptolsko selo, Káptalan, Vladičino selo, jelenleg pedig, mint ahogy erről a (csak) cirill betűvel kiírt helységnévtábla is tanúskodik (a második világégés óta) Busenjenak hívják. Azt mondják, hogy a falu történetének fénypontja a kilencszázas évek ele jén volt, amikor 345en voltak. A NATObombázások idején – mindmáig ismeretlen tettesek – felrobbantották a katolikus imaházat, 2002ben felszentelték az új templomot. Káptalan volt az egyetlen település, melyet teljes egészében elöntött a víz. A segítség mégis késett. Ez időre 15 férfi maradt helyben, hogy ásóval és lapáttal megpróbálja menteni a menthetőt. Persze, nem bírtak az árral. De még akkor sem hagyták el a falujukat, amikor azt teljesen elöntötte a víz. Maradtak, hogy gumicsizmákban és csónakokba n vigyázzanak a jószágra és a házakra. Ekkortájt lehetett hallani olyat is, hogy ez a már amúgy is elöregedő, pusztulóban levő település minden bizonnyal eltűnik a térképről. A víz visszahúzódása után nehéz hónapok következtek, amikor sokak fejében megfor dult a gondolat: mennie, vagy maradni? Az árvíz után 17 mentek el, de vannak, akik már megbánták. A falu
