Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-08
23 A Világgazdaság exportösztönző rendezvénysorozatának első állomása B ékéscsaba, ahol ma szakértők segítségével mutatják be a kis- és középvállalatok számára azokat a lehetőségeket, amelyek segítik őket a külpiacra lépésben. A régiót alkotó három megyének a vállalkozói nincsenek könnyű helyzetben, bár lehetőségek azért vanna k. BácsKiskun megye gazdaságában meghatározó szerepet játszik az építő, a nyomda, a gép- és az élelmiszeripar, valamint a logisztika. A régió viszonylatában a megyében a legjelentősebb a külföldi tőke jelenléte, amely segíti az újrabefektetések kialakul ását, és kedvező az új letelepedések vonzásának szempontjából is. Nem szólva arról, hogy a hazai kis- és középvállalati kör számára is rákapcsolódási pontokat kínál, akár beszállítói, akár közvetlen exportlehetőségek szempontjából. A megye lehetséges kitör ési pontjai: a nagy hozzáadott értéket létrehozó, képzett munkaerőt igénylő tevékenységek (informatikamikroelektronika, gépiparautógyártás), valamint a logisztikai szolgáltatások fejlesztése – állítják szakértők. A megye különösen a figyelem középpontjáb a került a nyáron, köszönhetően annak, hogy a Mercedes bejelentette, Kecskeméten zöldmezős beruházásba fog. A megye fontosabb vállalkozásai közé tartozik az Alföld ProCoop Zrt., a mezőgazdasági gépek értékesítésével foglalkozó Axiál Kft., a műanyag- és fé mipari profilú Phoenix Mecano Kecskemét Kft., a Kunpetrol Kft., a gépipari KnorrBremse Fékrendszerek Kft., az Mreal Petőfi Nyomda Kft., a HansaKontakt Kft., a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. és az Elektro Computer Kereskedelmi Zrt. Békés megye gazd aságát a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a gépgyártás, a fémfeldolgozás, az üveg, a nyomda, az építő- és a vegyipar, valamint a tégla- és cserépgyártás adja. Emellett meghatározó a romániai szomszédság is. Békésben egyelőre még jóval kevesebb az olyan b efektető, amelyre rácsatlakozva a helyi kkvk lehetőségekhez juthatnak. Ez részint azzal is összefügg, hogy a közúti infrastruktúra még ma is nagyon hiányos. Ám azért a befektetők már ott vannak, például az üveggyártással foglalkozó Guardian Orosháza Kft. További jelentős nagyvállalatai a megyének a hasonló profilú OI Manufacturing Magyarország Üvegipari Kft., az építőipari anyagokat gyártó Tondach Magyarország Zrt., illetve a Wienerberger Téglaipari Zrt., de megemlíthető az autóalkatrész- és a mezőgazdasá gi gépgyártás területén a Linamar Hungary Nyrt., a vegyipari Henkel Magyarország Kft., az élelmiszeripari Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., a nyomdaipari Kner Packaging Kft., a híradástechnikai Hirschmann Car Communication Kft. vagy az autóalkatrészgyárt ó Csaba Metál Zrt. is. Csongrád megyében a vegy, az építőipar, illetve a tudásalapú gazdaság (biotechnológia, szoftveripar, szolgáltató központok) jelenléte a meghatározó. A megye egyik kitörési pontja a szegedi egyetem köré szerveződő k+f, illetve az arr a építő ipar lehet. Miután a délkeleteurópai régió Magyarország számára is egyre kiemeltebb fontosságú – befektetőként és exportpiacként egyaránt – , a megye vállalkozásai számára is potenciális növekedési lehetőségként jöhet szóba. A külföldi befektetők i gazából még csak mostanság kezdik felfedezni a megyét, amelynek jelentősebb vállalati közé tartozik a Démász Zrt., a Dégáz Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Sole Hungária Tejipari Zrt., az építőipari Kész Kft., az élelmiszeripari Hungerit Baromfifeldolgozó Zrt. , az elektronikai és világítástechnikai felszereléseket gyártó Legrand Kontavill Zrt., a kerámiaipari Villeroy & Boch Hungária Zrt., a gumiipari Phoenix Rubber Gumiipari Kft., az állateledelgyártó Masterfoods Magyarország Gyártó Kft. és az üvegipari Szilá nk Zrt. Ha az exporttevékenység és a lehetőségek szempontjából vizsgáljuk a régiót, az állapítható meg, hogy a DélAlföld exportképes termékeinek és szolgáltatásainak jelentős részét pár jellemző ágazat adja. A régió földrajzi elhelyezkedésének köszönhetőe n a környező országokba irányuló export és érdeklődés jelentősebb az országos átlagnál – állítják az ITD Hungary helyi szakértői. Mindez abban is megnyilvánul, hogy a régió vállalkozásai rendszeres résztvevők a szomszédos országok kiállításain és egyéb gaz dasági rendezvényein (jellemzően a vegy, a gép, az építő- és az élelmiszeripar, valamint az új típusú szövetkezetek képviselői). A határon átnyúló európai uniós források elérése érdekében számottevő a hajlandóság nemzetközi klaszterek létrehozására. A CE FTA és az Orosz – Szerb Szabad Kereskedelmi Megállapodás lehetőséget nyújt szektorfüggetlen gyártáskihelyezésre, amelyre több példa is van a Vajdaság, Bulgária és Románia területén. Az, hogy a szomszédos országok egyfajta menekülési útvonalat jelenthetnek a hazai cége számára, az építőipar kiválóan illusztrálja: az ágazat aktivitása számottevően megnőtt a környező országok felé. Emellett a környezetvédelmi technológiák külföldi értékesítése is jelentős. Kitörési pont lehet a régió számára a kutatóközpontokba n felhalmozott óriási k+f potenciál gazdasági hasznosítása olyan iparágak, mint a bio- vagy a szoftveripar meghonosításával, továbbá a régió földrajzi helyzetéből adódó logisztikai szerepének erősítése ilyen beruházások megvalósulásával. A DélAlföld régió ban három helyszínt jelölt meg az az országos koncepció, amely tíz országos logisztikai szolgáltató központra terjed ki, ezek: Baja, Szeged és Békéscsaba térsége. VG
