Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-01
9 Moszkvában arra sem számítanak komolyan, hogy az EU és Oroszország viszonyát meghatározó együttműködési szerződésről jövő hónapban meginduló tárgyalások halasztást szenvednének, jóllehet ez egyszer már megtörtént, Lengyelo rszág és Litvánia vétója miatt. A szankciók ellen elsősorban a Nyugatra áramló orosz földgáz szól érvként, ez ugyanis az EU felhasználásának negyedét adja. - Ugyanakkor mi is függünk attól, hogy ki veszi meg a földgázt. Éppen ez a kölcsönös függés a stabi litás garanciája - jelentette ki a CNNnek adott hétvégi interjújában Vlagyimir Putyin. Az orosz kormányfő a Vesztyi orosz hírtelevízióban pedig tegnap megjegyezte: a déloszétiai és az abháziai helyzetet illetően az igazság Oroszország oldalán áll, és az európai politikusok nyilatkozataival szemben semmi gyakorlati jele nincs annak, hogy emiatt a viszony valóban elhidegülne Moszkva és Brüszszel között. A Dnyeszteren túli Köztársaság tegnap elismerte Abházia és DélOszétia függetlenségét, követve Oroszor szág példáját. A bejelentés súlyát azonban jelentősen csökkenti, hogy a Dnyeszteren túli Köztársaságot egyetlen állam vagy nemzetközi szervezet sem ismeri el. A többségében orosz ajkúak lakta terület az 1990es évek elején, rövid katonai konfliktust követő en kiáltotta ki függetlenségét, attól tartva, hogy Moldova román nyelvet beszélő többségi lakossága a Romániához csatlakozást választja. (MTI) vissza A hatpontos terv mögé sorakoznak fel az uniós országok – Az orosz lépések et elítélik a kormányok, de tanácstalanok, ki kezdte a háborút Népszabadság • Blahó Miklós • 2008. szeptember 1. A grúziai konfliktus propagandaháborúvá alakult át Brüsszelben, ahol az orosz és a grúz diplomácia is megpróbálta meggyőzni az uniós fórumok at a maga igazáról a mai csúcs előtt. Tegnap már nemhogy az Oroszország elleni szankciókról nem esett szó, de a tagállamok egy része jelezte: nem tudja, ki kezdte a harci cselekményeket. Bár az utóbbi napokban Oroszország elleni szankciókat is emlegettek diplomaták, a ma délutáni uniós csúcstalálkozó várhatóan az alapelvek kinyilatkoztatására szorítkozik majd. Pontosabban: a tagállamok támogatják az EU soros elnökségét ellátó francia államfő által kidolgozott, hatpontos rendezési tervet, Grúzia segélyezésé t, s hajlandók egységesen kijelenteni: elutasítják, hogy Moszkva egyoldalúan elismerte DélOszétia és Abházia önállóságát. Ennél tovább azonban nem mennek, mert a büntető intézkedések mellé már nem sorakoznak fel a tagországok, ennél fontosabbnak tartják a z orosz kapcsolatot és az energiaüzletet. Franciák, németek és olaszok egyértelműen ebbe a mérsékelt táborba tartoznak, a keményebb fellépést NagyBritannia, Lengyelország és a balti államok szorgalmazták. Miközben Washington fontolgat legalább jelképes i ntézkedéseket - Oroszország tagságának felfüggesztése a nyolcak csoportjában vagy tagságának akadályozása a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) , ez a jelek szerint Moszkvára nincs különösebb hatással. Brüsszel pedig közölte, Oroszországnak továbbra is h elyet kellene adni a WTOban. Lehetséges azonban, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a három hónapja tető alá hozott megállapodást a békés célú atomipari együttműködésről. Ez azonban most kevéssé befolyásolja azt a propagandaháborút, amely Brüsszelben bontakozott ki, s amelynek nyomán több ország - például Németország, Hollandia és Spanyolország - nyilvánosan is bejelentette, nem kíván állást foglalni a "ki kezdte?" kérdésében. Közrejátszhat ebben, hogy az EBESZ helyszíni megfigyelőinek bizalmas jelenté se szerint Grúziát nagy felelősség terheli a válság kipattanásáért, csapatai pedig háborús bűnöket is elkövethettek a polgári lakosság ellen DélOszétiában. A német ARD tévének nyilatkozva Putyin orosz miniszterelnök tárgyilagos megközelítésre szólította f el a tagországokat. Moszkva mindenesetre támogatja EBESZmegfigyelők állomásoztatását a biztonsági zónákban és a grúz kormány lépéseinek pártatlan kivizsgálását. A csúcs mindazonáltal a figyelem középpontjába bizonynyal az orosz lépéseket helyezi, ezek el ítélésében közös nevezőre lehet jutni, Grúzia megítélésében már kevésbé. Az Európai Külpolitikai Tanács szerint Tbiliszi szintén lejáratta magát Brüsszelben. Más kérdés, hogy a konfliktus nyomán az unió milyen politikát alakít ki. Erőtlen válasza nyomán ug yanis kétpólusú Európa alakulhat ki, s ez nem érdeke. A megelőzést szolgálhatná az aktív keleti
