Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-24
19 szövetség, erőteljesebb transzatlanti együttműködés nélkül a világ nem biztonságosabb, hanem kockázatosabb lenne […]. Ne szégyelljük kimondan i, hogy nem a nyugati világ hanyatlásában, hanem erősebbé és magabiztosabbá válásában vagyunk érdekeltek.” Világos beszéd, amit csak ittott gyengítenek az érvelés – főleg történetei – sutaságai. Például amikor arról értekezik, hogy hiba lett volna, ha Ma gyarország a geopolitikai helyzetet elfogadva, kiegyezik az Oszmán Birodalommal. Csak hát ehhez a törököknek is volt szavuk, meg a katonai realitásoknak is határt szabtak a birodalom étvágyának. És hát a magyar királyságból kiszakított Erdély, fájdalom, „k iegyezett” a törökkel, a porta vazallusa lett. Martonyinak túlságosan is megtetszik a török időkkel példálózás: „ha nem állunk ellen és nem védjük Európát közel két évszázadon keresztül, nem tudhatjuk, hogyan alakult volna az ibériai és a balkáni iszlám te rjeszkedés harapófogójába szorított keresztény Európa sorsa.” Persze, nem tudhatjuk, de ibériai terjeszkedésről ekkor már szó sincs, és az se felejtsük el, hogy a magyar trónra emelt Habsburgok öntötték a pénzt a magyar végvári rendszer kiépítésébe és műkö dtetésébe, és hozták össze a szövetségeseket az ország visszafoglalására. Kicsit hasonlít az egész a Marshallsegélyre vagy éppen az uniós támogatásokra. Sokkal fontosabb viszont, hogy Martonyit foglalkoztatja az uniós integráció megfenekleni látszó jövőj e. Milyen európai jövőt lát hazánk, és ezt hogyan akarja támogatni? Két változatot valószínűsít. Ez egyik, hogy mégiscsak hatályba lép a lisszaboni szerződés, és intézményesen elmélyül, erősödik az integráció. Ám a másik változatot, amely növelné a tagálla mok közti differenciálódást, sem tekinti kudarcnak. Ebben a verzióban tartós „koncentrikus körök alakulhatnak ki, ahol a belső kör jelenti azt a bizonyos kemény magot, amely mellett létrejön vagy létrejönnek olyan külső zónák, amelyek – adott esetben a tag állam saját döntése alapján – az együttműködés, az integráció alacsonyabb szintjét valósítják meg.” Valahogy úgy, ahogy már ma is van az euró, a munkavállalás szabadsága vagy éppen a schengeni határok esetében. Ha jól értettük, Martonyi az első változatot tartaná jónak KözépEurópa és Magyarország számára. Csak a teljes és valóságos európai beilleszkedés ad esélyt a felzárkózásra – fogalmaz sarkosan. Amennyiben a Fidesz potens európai támogatókat akar (nem elégszik meg Wilfried Martensszel), ezt az eszmét kellene érvényre juttatnia (kül)politkájában. Amiben viszont, tudnivaló, nem Martonyi, hanem Orbán dönt. vissza Megszűnik a Szlovákiával szembeni amerikai vízumkötelezettség Felvidék.ma 2008.09.23. Az Egyesült Államok várhatóan még George Bush elnökségének ideje alatt megszünteti a Szlovákiával szembeni vízumkötelezettséget . Az Egyesült Államok pozson yi nagykövetére, a szlovák származású Vincent Obsitník hivatkozva a lapok közölték, hogy a szlovák útlevelek tulajdonosai várhatón már október végétől vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba, mert Pozsony már teljesíti a legfontosabb feltételeket. Az utolsó szükséges megállapodást az amerikai nagykövet és Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter a közeli napokban írják alá. A szlovák belügyi tárca hétfőn tárcaközi egyeztetésre bocsátotta azt a szerződéstervezetet, amelynek alapján a két ország között szorosabbra fűzik a terrorizmus elleni együttműködést. A szerződés aláírása után Washington és Pozsony között kicserélhetők lesznek a terroristagyanús személyek adatai. vissza Beszélgetés Krasztev Péterrel Felvidék.ma 2008.09.23. Krasztev Péterrel, a Magyar Köztársaság Pozsonyban működő Kulturális Intézetének igazgatójával készített interjúban elsősorban arról esik szó, hogy Kassa lesz 2013ban Európa kulturális fővárosa. Öt év múlva, 2013ban Franciaország mel lett Szlovákia adja Európa kulturális fővárosát. A versenybe négy város szállt be: Eperjes, Túrócszentmárton, Nyitra, Kassa. A döntés végül a keletszlovákiai városra, Kassára esett. Milyen kulturális elképzelésekkel támogatja ezt a folyamatot a Pozsonyb an működő Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, arról Krasztev Péter igazgatót kérdeztük.
