Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-23
9 tudom magyarázni, hogy egyszerre három különféle tüntetést engedélyeztek, méghozzá csaknem ugyanabban az időpontban, egymás szomszédságában. A Brzezinski által javallott politikai javallat megfogad ásának Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor kakaskodása idején semmi esélye sincs. Ezért várom, nagyon várom az előrehozott választásokat, amelyek ennek a rivalizálásnak – amely már régóta nem két döbbenetes politikai öngól, hanem valóságos nemzeti tragédia -- minden bizonnyal véget vetnek. S talántalán Magyarország mélyrepülésének is. vissza Dr. Göncz László képviseli a magyar közösséget a szlovén parlamentben Erdély.ma [ 2008. szeptember 22., 11:01 ] Tizennyolc év után változás következik a szlov éniai magyar kisebbség parlamenti képviselőjének személyében. A nemzetiségi jelöltekre leadott szavazólapok alapján kiszámított pontok 27,32 %át dr. Göncz László történész, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet sokéves igazgatója szerezte meg, l egyőzve ezáltal Pozsonec Mária magyartanárt, aki 1990 óta, öt mandátumon át képviselte a muravidéki magyarságot, és ezúttal a pontok 22,92 %át tudhatta a magáénak. A harmadik helyezett, dr. Pozsgai Horvát Olga orvos 17,79 %ot, dr. Halász Albert néprajzos 16,69 %ot és Szomi János boltvezető mindketten 15.28 %ot szerzett. Göncz László a Szlovén TVnek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy véleménye szerint együttműködhet majd a most felálló baloldali koalícióval, ugyanis nem kívánja magát sem a kormány, sem az ellenzék mellett elkötelezni, hanem munkáját mindig konkrét tartalmi vonalak nyomán szeretné végezni, és eszerint is szavazni, emellett pedig olyan a természete, hogy mindenkivel együtt tud működni, aki az állam, a régió és a nemzetiség javát kíván ja szolgálni. Legfontosabb feladatának azt tartja, hogy megszerezze a szükséges támogatást a magyar nemzeti közösség megmaradását és a Muravidék gazdasági fejlődését érintő kérdésekben. A magyar és az olasz képviselő választása (ez utóbbiaknál hatodszor i s Roberto Battellit választották képviselővé) két külön választási egységben történik, amelyekben azon személyek jogosultak szavazni, akik bejegyeztetik magukat a nemzetiségi választói névjegyzékbe. Ez visszaélésekre ad lehetőséget, mivel mindkét nemzetisé gnél egyes jelöltek támogatói (általában azok, akik közvetve vagy közvetlenül valamely párthoz kötődnek) tömegesen ösztönöztek a választói névjegyzékbe történő feliratkozásra olyan személyeket, akik aztán a nemzetiségi választási bizottságnak egy magyar va gy olasz szavát sem értették. Így fordulhatott elő, hogy a fiatalkorúakkal együtt 5200 főt számláló muravidéki magyarság választói névjegyzékében 7063 személy volt az idén bejegyezve, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint nem akadályozható meg, hogy vala ki a névjegyzéket összeállító bizottság előtt magyarnak vagy olasznak vallja magát, és pusztán nyilatkozata alapján felkerüljön a választói névjegyzékbe. A Muravidéki Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség a választások előtt hirdetésben kérte a névjegyzék be jogosulatlanul feliratkozottakat, hogy tartsák tiszteletben a választások tisztaságát, és ne vegyenek részt a nemzetiségi képviselő választásán, de ezt a legtöbben nem fogadták meg. A nemzetiségi önkormányzat tagjai mindenképpen törvénymódosítást tartan ak szükségesnek, hiszen jelenleg akár az is megtörténhetne, hogy az összes szlovén választópolgár feliratkozna valamelyik nemzetiségi névjegyzékbe. Kuriózum a nemzetiségi országgyűlési képviselőválasztás rendszere is. Míg a többi országgyűlési képviselő v álasztása listás alapon történik, a nemzetiségi képviselőjelöltek egyénileg indulnak, viszont megmérettetésük nem a hagyományos egy- vagy kétfordulós többségi választási rendszerben, hanem az úgynevezett Bordarendszerben történik. Ennek lényege, hogy a vá lasztópolgár rangsorolja a szavazólapon található jelölteket, majd a bizottság az adott helyezés inverzének megfelelő pontszámot ad a jelöltnek. Tehát öt jelölt esetén a választópolgár elsőtől legfeljebb ötödik helyezést oszt ki a jelöltek között (ugyanis nem szükséges minden helyezést kiosztani, a választó pedig akár csak egy jelöltet is támogathat), a bizottság pedig öttől egy pontot ad nekik. A leírt választási rendszer a jelöltek rangsorolása miatt jelentősen lassítja a szavazatösszesítést (néhány száz szavazólap megszámlálása két órán át is eltarthat), és mivel eddig soha nem változtatott a végleges helyezésen, a kampányban maguk a képviselőjelöltek is kifejezték abbéli óhajukat, hogy térjenek át az egyszerű többségi rendszerre. vissza
