Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-22
14 A szövetségi elnök egyaránt bírálta a Fideszt és az MSZPt az elmúlt időszakban elhangzott, az RMDSZt érint ő megnyilatkozásaik miatt. Elmondta: a magyarországi ellenzék egy részével az elmúlt időszakban azért kellett hadakozniuk, hogy ne kampányoljanak Erdélyben. - Az MSZPvel nem voltak ilyen konfliktusaink, mert nem szóltak bele a dolgainkba, de azt látom, h ogy most sikerült megtörni a jeget: két ifjú MSZPs politikus (Ujhelyi István és Nyakó István - A tud. megj.) nemrégiben átrándult hozzánk, és kioktatott abból, hogy mennyire is kopott el az RMDSZ. Nyeglén kioktattak abból is, hogyan kell nekünk kampányoln i, hogyan kell az ellenfeleinket legyőzni. Mi nem fogjuk megfogadni ezeket a tanácsokat. Mi azt kérjük, legyen szó akár a Fideszről, akár az MSZPről vagy bárki másról, hogy ne tessék ide jönni és tanácsokat adni - jelentette ki. Meglátása szerint az RMDS Z politikai hitvallására, magatartására a "mi sem jobbra, sem balra nem megyünk, hanem előre" jelszó érvényes. vissza Marosvásárhelyről jelenti kiküldött tudósítónk, Tibori Szabó Zoltán Európa: isten hozott, viszlát! Népsza badság • Pócs Balázs • 2008. szeptember 22. Nem csak jönnek Európába a bevándorlók: öt éven belül majdnem a felük vissza is tér. De vajon mi vonzza őket haza? Most őszintén, hallott már valaki visszatérő migrációról? Pedig ilyen is van. Azt gondolnánk, hogy Európába csak özönlenek a bevándorlók, akiknek álmaik netovábbja itt maradni - ám a valóságban sokan közülük hazatérnek. Tényleg sokan: száz bevándorlóból öt év után csak negyven marad Írországban, ötven Belgiumban és hatvan NagyBritanniában. Így a nyugateurópai országok jól "leszerepelnek" az Egyesült Államok, Kanada és ÚjZéland mögött, ez utóbbiak ugyanis a hozzájuk érkezők többségét megtartják. Képtelenek beilleszkedni a fogadó országba: jó néhányan ezért adják fel, általában már az első három évben. Persze nem mindenki megy haza, akad, aki másik országba megy tovább (ezt hívják másodlagos migrációnak). A szülőhazába rendszerint akkor térnek vissza, ha ott érezhetően javult a gazdasági helyzet. Igaz, nemegyszer előfordul - derül ki az OECD idei jelentéséből , hogy a bevándorlók egyszerűen hazavágynak. Török emigránsoknál figyelték meg Németországban, hogy nagyobb számban akkor vándoroltak vissza, amikor a török gazdaság éppen fellendülőben volt. De számítanak a befogadó országban történtek is: sok portugál bevándorló az 1970es évek végén, 1980as évek elején azért szedte a sátorfáját, mert választott (nyugateurópai) hazájában hanyatlott a gazdaság. Természetesen közrejátszott az is, hogy Portugália az 1974es "szegfűk forradalma" után megszab adult végre a diktatúrától. Prózai oka is lehet a hazatérésnek, például az, hogy a bevándorlóknak sikerült elég pénzt összespórolniuk. Sőt, nemcsak anyagilag járhatnak jól a (többéves) kitérővel: a külföldön szerzett tapasztalatokkal gyakran odahaza is jo bb állást kapnak. Ezzel egyébként nemcsak szakértelmet, hanem kapcsolatokat, azaz társadalmi tőkét is magukkal visznek - nem beszélve az "igazi" tőkéről. Érdekes következtetésekre jutottak, amikor megfigyelték az EUtagállamokból visszatérő emigránsok öss zetételét. Elsősorban a huszonéves fiatalok, illetve a nyugdíjaskorúak döntenek úgy, hogy hazamennek. Szakértők szerint ez
