Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-20
35 Mikloš szerint bizonyos jelek azt mutatják, hogy az MKP szorosabban együttműködik a kormánykoalícióval. Ez nem jelenti azt, hogy az SDKÚ nem tud megegyezni a szlovákiai magyar párttal, ha a kormány ellenőrzéséről van szó – jelentette ki a volt pénzügyminiszter. Ugyanakkor hozzátette, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalommal (KDH) sokkal szorosabb és intenzívebb az együttműködés. Miroslav Jureňa ugyancsak arról beszélt, hog y az MKPt nem tartja tisztán ellenzéki pártnak, inkább csak "rendelkezésre áll", ha szükség van rá. A HZDS poltikusa méltatta a párt „helyes“ álláspontját a Lisszaboni Szerződésről való szavazáskor, valamint a második Dzurindakormány idején tapasztalt „ konstruktív hozzáállást“ a földalappal kapcsolatban, melyet ekkor (is) az MKP jelöltje vezetett. vissza Göncz Kinga, Magyarország külügyminisztere – Szeben után Szegeden? Erdélyi Riport • 2008.09.18. Egynapos bukaresti láto gatásán tárgyalt a román miniszterelnökkel, a külügyi tárca vezet ő jével, a képvisel ő ház elnökével, a szociáldemokraták vezet ő jével, továbbá a romániai magyar politikusokkal. A megbeszélések tárgya a két ország közötti kapcsolatok és az októberi román – magya r közös kormányülés napirendje. A magyar diplomácia vezet ő jével Simon Judit beszélgetett. n Milyen alkalomból és milyen céllal látogatott Bukarestbe? A külügyminiszter meghívására jöttem, els ő sorban vele tárgyaltam. Ezenkívül fontos megbeszéléseim voltak Tariceanu miniszterelnökkel, a parlament elnökével, magyar képvisel ő kkel és Markó Béla szövetségi elnökkel. Az RMDSZ képvisel ő ivel beszélgettünk arról, hogyan alakul a helyzet az országban a választások el ő tt, milyen együttm ű ködési irányokban kellene tová bb mennünk, mi várható a következ ő közös kormányülést ő l. Legf ő képpen arról esett szó, milyen lehet ő ségeket jelent a már európai kereteken belül tovább vihet ő szomszédsági kapcsolat. n Mit lehet sikertörténetnek nevezni a román – magyar kapcsolatokban? Immá r hagyományuk van a közös kormányüléseknek, ami azt jelenti, hogy kialakult az a munkamód, amely az összes tárcára jellemz ő . Nagyon komoly el ő készítés el ő zi meg, számos téma merül fel az infrastruktúrától az oktatási együttm ű ködésig, a m ű emlékek felújításá tól a kulturális kérdésekig. A közös kormányülés azt is jelenti, hogy bizalomteli kapcsolat alakul ki, ami nagy értéket jelent az Európai Unióban, amikor különböz ő témákban egyeztetnünk kell. Számos területen történt el ő relépés az elmúlt években: a csángók magyar oktatása, a Sapientia Egyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása, a kisebbségi nyelvek chartájának elfogadása, továbbá fontos lépések történtek a vagyoni restitúció területén. Ilyen konkrétumokat is fel tudunk sorolni. Olyan tervek vannak , amelyek további együttm ű ködésnek nyitnak utat az infrastruktúra terén. n Melyek azok a problémák, amelyeknek a megoldása rövid távon nem orvosolható? Talán két ilyen kérdés van. Az egyik a kisebbségi törvény, amelyet többség hiányában nem sikerült elfo gadtatni a parlamentben. A másik konkrétum a Gozsdu Alapítványra vonatkozó ratifikáció. n Október 21én a negyedik együttes ülését tartja a két kormány. Most Magyarország a soros házigazda, és azt olvastam, nem Budapesten, hanem az egyik vidéki városban t alálkoznak a két kabinet tagjai. Miért nem a f ő városban? Ez még nem d ő lt el, felmerült, hogy Budapest helyett Szegeden tartsuk az együttes ülést. A legutóbbi Nagyszebenben volt, és mindenki nagyon örült annak, hogy nem a f ő városban voltunk. Akkor Nagyszeb en Európa kulturális f ő városa volt, gyönyör ű a város, nagyon szép napot töltöttünk ott. A kormányülésen túl lehet ő ségünk volt sétálni, kiállítást nézni. Nagyon vonzó, hogy a Magyarországon rendezett közös kormányülés is Budapesten kívül legyen. Azon fog mú lni, mennyi id ő t tud rászánni az ülésre mind a román, mind a magyar kormány, hiszen ha Szegedre megyünk, ez többórás autózást jelent. Döntés tehát még nem született.
