Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-20
31 Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere a hitelességet, mint kulcskérdést jellemezte egy település sikeres irányítása terén. Kiemelte, támogatni kell minden - nem szélsőséges - nemze ti megmozdulást, legyen az akár magyar, vagy szlovák. Michal Sýkora, a Szlovákiai Falvak és Városok Társulásának (ZMOS) elnöke révén szlovákul elhangzó előadás is volt. Sýkora korrektnek nevezte az MKP és a ZMOS kapcsolatát, mint mondta, mindkét szervezet az önkormányzatiság megerősítéséért száll síkra. Elárulta, hogy Zachariaš István MKPalelnök a ZMOS leginkább véleményt formáló tagjai közé tartozik. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke az általuk szervezett beiratkozási program eredményét és tapasz talatait ismertette. Galovicz Mihály, a VÁTI stratégiai igazgatója előadásának témája az EU szerepe a határon átívelő együttműködési formák támogatásában volt. Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke a határon átívelő gazdasági kapcsolatokról szól t, különös figyelemmel a magyarszlovák határra vonatkozóan. Hóruczi György, PannErgy fejlesztési igazgató az új energiaformák felhasználásának lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A konferenciát követő fogadáson a résztvevők kötetlen beszélgetések keret ében folytatták a tapasztalat- és véleménycserét. vissza Meddő magyar monológok 2008, szeptember 18 - 10:33 Szilvássy József Élt egyszer egy kiváló orosz drámaíró, aki zseniális alkotói, drámatechnikai eszközt talált fel. Igen, Csehovról van szó, akinek halhatatlan szereplői rendszerint monológokat mondanak. És a színműben meg a színpadon is mindez mégis dialógusként érvényesül. Ami jó a színházban, az tragikomikus, szinte már röhejes amatőr produkcióként nyilvánul meg a szlovákmagyar politikai kapcsolatokban. Robert Fico diadalittasan hajtogatja, hogy továbbra is érvényes Gyurcsány Ferenc meghívása hivalatos szlovákiai látogatásra. A magyar fél meg – szerdán éppen Göncz Kinga – duzzogva ismétli, hogy Ján Slota magyarel lenes gyűlöletbeszéde miatt erre nem kerülhet sor, s emiatt nem invitálják Ivan Gašparovičot sem Magyarországra. Marad hát a politikai pettingezés, informális találkozókon, amelyekkel leginkább Brüsszelnek meg az európai szocialistáknak üzennek, hogy nagy haverok ugyan nem vagyunk, de azért szóba állunk egymással. Még köszönünk is egymásnak. Mert legalább ennyi mindkét kormány érdeke. Miközben a szlovák kormányfő nyeregben van, hiszen meghívta magyar kollégáját, akit azonban nemcsak a „politikai bohócból Robert Fico által kormányzati tényezővé kiemelt” (Peter Morvay) magyargyűlölő pártvezér megnyilvánulásai akadályoznak meg abban, hogy útra keljen, hanem elsősorban belpolitikai okok. Jómagam biztosra veszem, hogy Gyurcsány Ferenc már sosem jön magyar kormá nyfőként Szlovákiába, mert ebben a tisztségben aligha éli túl késő ősszel a jövő évi költségvetési szavazást. Ha valami csoda – magyarán: az SZDSZ újabb köpönyegforgatása révén – még egy ideig a jelenlegi tisztségében is maradna, nem lesz abban a helyzetbe n, hogy Pozsonyba látogasson. Egyébként sem lenne különösebb értelme az újabb semmitmondó monológoknak és szólamoknak. Másra meg aligha számíthatunk. Bizonyítékként a tavaly nagy csinnadrattával elfogadott Közös múlt – közös jövő című dokumentumot említe m, amelyről nemrég Dušan Čaplovič és Kiss Péter azt állította, hogy majdnem mindent teljesítettek abból, amit a két kormányfő közösen elhatározott. Csak éppen a legfontosabbakat nem: a közös történelemkönyv elkészítését Ján Mikolaj fúrja vehemensen, az Ipo lyhidak közül még egy sem épült újjá, mert először a magyar fél vacakolt mindenféle bürokratikus akadályok miatt, most meg Besztercebánya megye viaskodik a pozsonyi kormánnyal az érintett területek tulajdonviszonyainak ügyében. Mindeközben a
