Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-02
24 őket arra kényszeríti és nem azért, mert az államra vannak utalva, hanem azért, mert az állam a legjobb intézmény jogaik és érdekeik kielégítésére. Mind addig, amíg ügyeink intézése könnyebben megy a kiskapukon át, a kiskapukat fogjuk igénybe venni. Mindaddig, amíg az állam, azon belül kiemelten a jogrendszer, a bíróságok és általában az igazságszolgáltatás nem képes jogainkat hatékonyan és időszerűen érvé nyesíteni, a társadalom a kiskapuk gyártásával lesz elfoglalva. Mert miféle jogrendszer az, amelyik több mint tízéves vizsgálódás és több százmillió forint elköltése után egy sokmilliárdos vagyonvesztésért mindössze egy gyorshajtónak járó bírságot képes ki róni? A miniszterelnök téved, amikor azt hiszi — sokakkal, így például a köztársasági elnökkel egyetértésben hogy baj van a magyar társadalom erkölcsével, hogy a feketegazdaság (amelyről részletesebben a holnapi cikkben) valamiféle „tisztességtelenség” vad hajtása, hogy a kölcsönös bizalmatlanság alapja az erkölcsösség hiánya. A magyar társadalom, az átlag magyar, semmivel sem erkölcstelenebb bármelyik más európainál. A korrupció nem az erkölcs, hanem a jogrendszer hiányosságát tükrözi, ott virul, ahol normá lis dolgokat nem lehet normális eszközökkel elintézni, ahol a rossz tettért nem jár méltó büntetés. (Persze ahol a korrupció megveti a lábát, a nem normális dolgok véghezvitele is lehetővé válik.) És mi kell ahhoz, hogy az állampolgár megbízzon az államban ? Először is saját önbizalma, ami segítségével küzd jogaiért, mert az állampolgári jogok nem az állam adománya, azt bármennyire is szeretné Gyurcsány Ferenc ránk ruházni — és láthatóan szeretné -, nem tudja, mert a szabadság csak saját munkánk eredménye l ehet. Talán majd ha jön az a másik, aki nem az államot, hanem az állampolgár jogait fogja lefaragni, meg is tanulunk küzdeni érte. Másodszor a közösségbe, a közös erőbe, az egymásba vetett hit és bizalom. Mert az állam csak egy eszköz, amely azt teszi, am it mi akarunk. De ha mi nem tudjuk, mit akarunk, ő se fogja tudni, és ami még rosszabb, képes kitalálni valami olyat, amit aztán egyáltalán nem akarunk. vissza Elrontani a nemzeti bizniszt Népszava 2008.09.02. Kepecs Fere nc – Gazdaságikereskedelmi kapcsolataink intenzívek, Schengen óta pedig a két ország polgárai az eddiginél is sűrűbben járnak át egymáshoz. Mindezt azonban beárnyékolják a nemzetiségi problémák és egyes sértő politikusi megjegyzések mondta Gyurcsány Fere nc azon a hétfői brüsszeli sajtótájékoztatón, melyet aznapi beszélgetőpartnerével, Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen tartott. Vagyis minden rendben lehetne, ha Szlovákiában nem folyna heves magyarellenes uszítás, ha egyesek nem akarnák tudatosa n ellehetetleníteni a magyarnyelvhasználatot és oktatást, és ha Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezére nem engedné meg magának Magyarországgal és a szlovákiai magyarsággal szemben mindazt, amit rendszeresen megenged. Vagy – tromfolt vissza a tájékoztat ón Fico – , ha Magyarországon nem működhetnének szabadon a Magyar Gárdához hasonló fasiszta különítmények, amelyek, mint mondta, veszélyesebbek mindenfajta sértő politikusi megjegyzésnél. E különítmények veszélyességét illetően Ficónak bizonyára igaza van. A magyar fél viszont – immár sokadszor – arra kénytelen rámutatni, hogy míg ezek semmiféle kapcsolatban sem állnak a budapesti kormányhatalommal – sőt, annak kifejezetten ellenségei - addig a szlovákiai magyarellenesség mögött kormányerők állnak – főként é ppen Ján Slota pártja. Fico a tájékoztatón elmondta: továbbra is érvényes Gyurcsány hivatalos szlovákiai meghívása. Vagyis neki semmi baja Magyarországgal. Higgyük ezt el neki! Én még azt is elhiszem, hogy igazából Ján Slotának sincs problémája velünk. Hog y akkor miért uszít olyan alpárian ocsmány módon a magyarság ellen? Azért, mert tudja, hogy e módszerrel képviselői helyeket és miniszteri bársonyszékek et lehet szerezni, válni lehet valakivé" Szlovákiában. És nem csak ott. Itt, Magyarországon is vannak ol yan erők, amelyek, ha nem is ilyen harsányan, de ugyanilyen módon sütögetik pecsenyéjüket. Hogy mit lehet ilyenkor tenni? Ha „haragszomrádot” játszunk, és nem tárgyalunk „nemzeti bizniszben” utazó külföldi partnereinkkel, azzal csak rögzítjük őket e szerep ükben. Velük szóba állva viszont talán ronthatunk egy kicsit a szóban forgó „biznisz” lehetőségein. Így aztán az a tény, hogy Gyurcsány és Fico rendszeres, informális találkozókban állapodott meg, jó hírnek számít. A tegnapi beszélgetés talán nem volt telj esen eredménytelen. vissza
