Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-19
11 foglalkoznak, hogyan lehet egyegy előterjesztéshez megfelelő számú szavazatot összeszedni. Hozzátette, pártja nem akar taktikázni, ezért szavazták meg a parlament feloszlatására tett MDFes javaslatot. Fodor, aki szeptember 8án az egyeztetést kezdeményezte, a találkozót követően csak az újságírók kérdésére beszélt egyáltalán egy esetleges szakértői kormányról. Pedig a hónap elején az ellenzéki pártok vezetőit azért hívta meg egyeztetésre, hogy erről beszéljenek. Tegnap azonban azt mondta, elős zör szakkérdésekben kell egyezségre jutni, ezért olyan törvényjavaslatot szeretnének, amely a túlköltekezést megakadályozza, illetve egy másik országgyűlési javaslatot, amelyben elítélnék a kisebbségek elleni fellépést. Azt az SZDSZ elnöke is leszögezte: a kormányfő Megegyezés című programja nem alkalmas arra, hogy az országot másik útra terelje, illetve beindítsa a gazdasági növekedést. Hitet tett az adócsökkentés mellett, végül kimondta, hogy olyan kormánynak kellene irányítani az országot, amelyik a több ség bizalmát élvezi. Gusztos Péter tegnap reggel az M1 Napkelte című műsorában arról beszélt, hogy az SZDSZ politikájában mind belső, mind külső korrekcióra van szükség, illetve hogy taktikai hiba volt a szakértői kormány gondolata mellett lecövekelni. Fodor ezzel kapcsolatban kijelentette, nincs baj a frakcióvezetőhelyettes nyilatkozatával, de ragaszkodott ahhoz, hogy nekik most a szocialistákkal, illetve a többi ellenzéki párttal tartalmi kérdésekről kell tanácskozni. A Fidesz a szakértői kormány, a z SZDSZ pedig az előrehozott választások ötletére mondott nemet – nyilatkozta lapunknak Horn Gábor, az SZDSZ politikusa, aki részt vett a találkozón. Azt is elmondta, hogy az SZDSZfrakció hétfőn dönt arról, hogy legyene parlamenti szavazás a Megegyezés p rogramról. Hozzátette: ugyan nem állapodtak meg a Fidesszel a folytatásról, de egy következő találkozó nem is zárható ki. vissza Eltérően értelmezik a kaukázusi konfliktust lezáró fegyverszüneti megállapodást – EU – NATOvita az orosz kivonulásról Népszava.online 2008.09.19. Szembekerült egymással az Európai Unió és NATO abban a kérdésben, hogy Oroszországnak vissza kelle vonni csapatait Abháziából és DélOszétiából. A katonai szövetség szerint igen, az unió szerint nem. Jo sé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben azt mondta, elegendő, ha Moszkva a szűkebb értelemben vett Grúziából kivonul (azaz maradhat a szakadár tartományokban). A portugál politikus szerint így folytathatók lennének Oroszországgal a tárgy alások egy új partnerségi szerződésről. DélOszétiára és Abháziára tehát nem vonatkozna az a követelés, hogy a csapatok vonuljanak vissza az augusztus hetedike, azaz a kaukázusi konfliktus kitörése előtti állomáshelyeikre. „Hiszen az oroszok amúgy is ott v oltak már DélOszétiában és Abháziában” – indokolta az unió álláspontját Barroso. James Appathurai NATOszóvivő ezzel szemben azt hangsúlyozta, a katonai szövetség elvárja, hogy a Nicolas Sarkozy francia elnök által kidolgozott úgynevezett hatpontos tervb en előirányzott tennivalókat Moszkva maradéktalanul hajtsa végre. E terv alapján minden alakulatnak a konfliktus kitörése előtti pozíciójába kell visszavonulnia. A NATO szerint ez egyértelműen azt jelenti, hogy az oroszok nem maradhatnak DélOszétiában és Abháziában. A szeptember elsejei EUcsúcson a tagállamok leszögezték: amíg a csapatokat nem vonják vissza augusztus hetedike előtti állomáshelyükre, addig el kell halasztani a partnerségi szerződésről szóló tárgyalásokat. A konfliktus kitörése előtt kevese bb mint ötszáz orosz katona tartózkodott DélOszétiában egy olyan békefenntartó egység tagjaiként, amelyben grúzok is részt vettek. Abháziában számuk 2500ben volt maximálva. Miután végül Moszkva független államnak ismerte el a szakadár tartományokat, beje lentette, hogy a jövőben összesen 7600 orosz katona fog a két tartományban tartósan állomásozni – jelentette a dpa német hírügynökség. Augusztus eleje óta a befektetők körülbelül 36 milliárd dollárt vontak ki orosz portfólióikból, miközben a Grúziával ví vott rövid háború, a kőolaj olcsóbbá válása, az orosz devizatartalék nagy kitettsége az amerikai jelzálogpiac kockázatainak, majd a legújabb keletű, világméretű pénzügyi felfordulás mind népszerűtlenebbé tette az orosz értékpapírokat. vissza
