Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-17
30 Gondolja, hogy sikerül konszenzusra jutniuk? – Nekünk az a feladatunk, hogy törekedjünk a konszenzusra, és kezdeményezzünk. Annál is inkább, mert a meglévő nemzeti tanács eléggé egypárt ízű volt. A közvetlen választás le fogja képez ni a magyarság pártreferenciáit és beállítottságát. Minden titkos szavazás demokratikusabb, mint bármilyen elektori. Például azt nem is néztük, hogy annak idején hány azonos aláírás volt az elektoroknál. A kisebbségi törvény azt mondja, hogy többes jelölés sel, titkos szavazással választjuk a nemzeti tanácsot, de ha ennek nincsenek meg a feltételei, akkor kivételesen elektori választással is lehet. Kiderült, hogy ez a kivételes mód nem kivételes, hanem szabály. Hogy a nemzeti tanács igazából képviselje a kis ebbségek pártreferenciáit, azt csak többes jelöléssel, titkos szavazással lehet elérni. A SARKUNKRA KELL ÁLLNUNK Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokratikus Párt elnökét arról kérdeztük, hogy milyen javaslatokkal készül a szeptember 17ei találkozór a. – Az óbecsei találkozón javaslom, hogy miután a kisebbségügyi miniszternek, úgy látszik, más tervei vannak, követeljük közös közleményben a vajdasági magyar pártok autonómiakoncepciójában rögzített megoldás alkalmazását. Legyen a kisebbségi választói névjegyzék része az általános választói névjegyzéknek. A kisebbségi választói névjegyzék jogi státusát tekintve, nem különbözhet az általános választói névjegyzéktől. Létrehozatala s naprakész vezetése – úgy, mint például Horvátországban – legyen az illeté kes szerb közigazgatási szervek dolga. A nemzeti tanács megválasztásának mely módját támogatja, és miért? – A demokrácia legáltalánosabb elveit figyelembe véve a nemzeti tanácsok megválasztásának egyetlen elfogadható módja létezik. A közvetlen, titkos sz avazás. Ehhez kell a magyar választók névjegyzéke, amelyről a szerb hatalomnak kell gondoskodnia. Ön szerint sikerül konszenzusra jutniuk a képviselendő, egységes, magyar álláspont kapcsán? – Nincs szükség újabb elvi egyeztetésre. Azt viszont meg kell t ennünk, hogy közösen lépünk fel a magyar szavazóknak bemutatott autonómiakoncepciónk védelmében. Ha a magyar pártok nem állnak sarkukra, s ilyen vagy olyan érdekeket követve lemondanak a közös projektumról, megtörténhet, hogy a szerb hatalom, elsősorban a Demokrata Párt, két hónap alatt átviszi elképzeléseit mind a Vajdaság, mind a magyar autonómia kérdésében. S akkor ez a kérdés húsz évre el van intézve. Ezért van szükség a magyar pártközi találkozóra. LÁTSZATTEVÉKENYSÉG? Pásztor Istvántól, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökétől megtudtuk, hogy még nem kapta kézhez a 17ei, óbecsei találkozóra szóló meghívót, mert külföldön tartózkodott, viszont szerinte a találkozó összehívása csak látszattevékenység. – Páll elnök úr és Ágoston elnök úr részéről is eg y nagyon nagy erőfeszítést, erőlködést látok, ami arra vonatkozik, hogy itt valamit meg kellene tárgyalni, valamiről folyamatosan kellene beszélni. Azt gondolom, hogy ez látszattevékenység, mert mi megfogalmaztunk egy közös autonómiaelképzelést, s ezt nin cs okunk felülvizsgálni. Másrészről ennek az elképzelésnek és a választási kampányban megfogalmazott célkitűzéseknek az elemei bekerültek abba a koalíciós megállapodásba, amit én a Magyar Koalíció nevében, az elnök urak számára is ismert tárgyalási platfor m alapján, aláírtam Boris Tadić elnök úrral. Ennek eredménye az a folyamat, aminek köszönhetően a miniszter, mint erre felhatalmazott személy nagyon rövid időn belül kinevezi azt a szakértői csoportot, amely egy szűk határidőn belül elkészíti ennek a törvé nynek a tervezetét. Alappillérei ennek a törvények azok a lehetőségek, hogy közvetlen úton válasszák meg a nemzeti tanácsokat, hogy valós, széles hatásköreik
