Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-02
17 egyezmény. Ha vonakodva is, de mi nd az öt párt elfogadja azt, hogy ez egy állami érdek, nem akarom azt a szót használni, hogy nemzeti, mert az annyira vitatott, nemzet talán angol értelemben: „national” - tudjuk, hogy ez teljesen mást jelent. Tehát itt van egy érdek, ami Magyarország érde ke, hogy legyen egy sikeres elnökség, vagy legalábbis ne legyen egy nagyon kudarcos elnökség - ugye ez a kettő nem egészen ugyanaz. És remélhetőleg azok az előkészületek, amelyek a kormány különféle berkeiben történnek, előre visznek. Kár, hogy mi erről nem tudunk nagyon sokat, valamit igen, azok jó irányba mutatnak. Kitekintő: Eltérő az országok gyakorlata abban, mennyi mozgásteret, beleszólást engednek a nem kormányzó pártoknak, a legtöbb esetben a kancellária, a miniszteri hivatal kezében összpontosul minden. Nálunk megosztott a felelőssé g az EUElnökségi Bizottságban a Külügyminisztériummal. Mit gondol erről? Schöpflin György: Annyit lehetett látni a legelején, karácsony előtt, hogy volt egy csata a Miniszterelnöki Hivatal és a Külügyminisztérium között, hogy hol legyen az egésznek a fe lkészítése és a KÜM győzött. Ezt egy futballmeccsen is össze lehet hasonlítani, KÜM - MEH 10. Most ezzel az a baj, hogy a Külügyminisztériumból nem nagyon kapunk információkat. Idén, amikor megkérdeztem magas rangú tisztségviselőket a külügyben, hogy az előkészületek körülbelül hol tartanak és elértee már azt a fokot, ahol a közigazgatás találkozik a politikával - nem mondtak nemet, nem mondtak igent, hanem kitérő választ adtak, amiből arra következtetek, hogy igazából ezzel a kérdéssel még soha nem talá lkoztak. S aki valamit is ért a közigazgatáshoz, gondolok itt az ún. policy processre, az tudja, hogy nem mindegy, hogy bizonyos politika hogyan kerül egy taktikai, stratégia, kivitelezési szintre, hogyan megy végbe az egész folyamat - Magyarországon ez re ttenetesen zavaros. Ezek a technikák, amelyek azért eléggé közismertek más országokban, nálunk nem egyértelműek. Tehát nem tudjuk pontosan, hogy mi van az előkészületekkel a kormány részéről - bennünket legalábbis nem világosítanak fel eléggé. Kitekintő: És a közvélemény mennyire felkészült az uniós elnökségünkre? Schöpflin György: Valljuk be, hogy Magyarországon nagyon kevesen tudnak az Európai Unióról, nem tudjuk, hogy mi fán terem. Tudjuk, hogy vannak pénzek, amik vagy átjönnek vagy nem, homályos, átl áthatatlan a rendszer, sokan leírják az Európai Uniót - ez a lobbicsoportok ütközése. Mi tudjuk, hogy az egész ennél jóval bonyolultabb. Oda akarok kilyukadni, hogy egy sikeres elnökséget, nem nagyon lehet lebonyolítani, ha a közvélemény és a Fidesz hátors zága ezt nem támogatja. Hogy mit értek támogatás alatt az egy más kérdés, de legyen valamiféle tudatosítottság a magyar közvéleményben, hogy ez igenis rólunk szól, ez egy alkalom arra, hogy mi elmondjuk kik vagyunk, mik vagyunk, miből áll Magyarország, hog yan kerülünk Európába és mi közünk van az egészhez - ilyen teljesen elemi szinten. Ugyanakkor az ellenkezője is igaz, hogy az elnökség segítségével Európát is megismerhetjük. Azért valljuk be, gyakran szeretünk nyafogni, hogy senki nem ismer bennünket, ho gy senki nem ismeri a kiváló irodalmunkat, a magyar történelmet... Ez valószínűleg így van. De mi mit tudunk más európai országokról? Ilyenkor mindig fel szoktam tenni a kérdést a különféle magyar hallgatóságoknak, hogy tessék nekem megmondani, ki a nagy é szt regényíró? És erre csönd, síri csend. Szerintem még a nagy román regényírókat sem ismerjük. Itt igazából arra szeretnék kilyukadni, hogy igenis elég fontos, hogy megismerjük Európát, megismerjük azt a közeget, amiben feltehetőleg Magyarország még egy j ó ideig élni fog. Kitekintő: A kulturális kicserélődés valahogy mindig könnyebben megy, ezt nemcsak az elnökség, de az európai kulturális főváros "intézménye" is segíti. Az emberek azonban nehezen fogadják be az unalmas, száraz, politikai struktúrákról sz óló magyarázatokat… Schöpflin György: Valamit azért muszáj tudnunk, egyrészt arról hogy hogyan működik az EU, milyen politikai folyamatok zajlanak benne, másrészről a nagy államok belpolitikájáról, mert ezek befolyással vannak ránk is. Megint föltenném a kérdést, hány ember van Magyarországon, aki megértette, hogy az írek miért szavaztak nemmel? Háromnégytizenkettő? Nem sokan. Kedvenc vesszőparipám, hogy a magyar sajtó gyalázatos, nem tájékoztatnak, nem tudják, ők sem tudják. Van itt egy vastag "spanyol fal", spanyolnál is erősebb fal, amit nagyon nehéz áttörni. Magyarország saját magával van elfoglalva, a hideg polgárháború leköti az emberek figyelmét, nem nagyon akarnak odafigyelni arra, hogy mi is történik a külvilágban.
