Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-02
10 - Az ötödik: Moszkva arra törekszik, hogy fejlessze kapcsolatait a baráti régiókkal. Medvegyev kilátásba helyezte, hogy szükség esetén, de csak "extrém helyzetekben", szankciókat is alkalmaz más államokkal szemben. vissza Második ukrán front – "A kárpátaljai magyarság nemzetiségi folklórcsoporttá válhat" Zsuppán András, itthon@hetivalasz.hu 8. évfolyam 35. szám, 2008.08.28 Egyelőre nem sikerült áttörést elérni a kár pátaljai magyar iskolarendszert ért támadás ügyében. Az ukránosító rendeletet nem vonták vissza, de Sólyom László lobbizása nyomán felderengett némi remény. A magyarok zsebében egyetlen ütőkártya van: a grúz háború után mind sürgetőbb ukrán NATOcsatlakozá s támogatása. Beregszászon ünnepelte augusztus 20át a magyar köztársasági elnök. A helyszínválasztás üzenetértékű; túl azon, hogy Sólyom László szívesen tölti a nemzeti ünnepeket a határon túli magyaroknál, Ukrajna idén különösen forró terep. Nyár elején hírt adtunk róla, hogy a kárpátaljai magyar iskolarendszert veszély fenyegeti: az új rendszerben csak emelt szintű ukrán nyelvi érettségivel lehet bejutni az egyetemekre, így a magyar szülők inkább a többségi nemzet nyelvén tanító iskolába íratják gyereke iket (Heti Válasz, 2008. június 3.). Hároméves átmeneti idő után minden nemzetiségi iskolát kétnyelvűvé kell alakítani, és a fontosabb tantárgyakat ezután ukránul kell tanítani. A 2004es narancsos forradalom óta tartó ukrán nemzetállamépítési láz valódi c élpontja az országban élő tízmilliós orosz kisebbség, ám a kisebbségi oktatási rendszer elleni támadást az oroszokhoz képest kisszámú magyarság jobban megszenvedheti. "A magyar közösség fennmaradását már rövid és középtávon is fenyegeti az iskolarendszert ért támadás. Ha nem sikerül megvédeni az intézményeket, a kárpátaljai magyarság jelentéktelen nemzetiségi folklórcsoporttá válik, aminek nincs jövője" - állítja lapunknak Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. Az érettségiről szóló rendelet hatását a beregszászi II. Rákóczi Ferenc főiskola is megérezte. A kárpátaljai magyarság számára jelképes jelentőségű, Beregszász főterén álló iskolaépület anyaországi pénzen felújított szárnyát augusztus 20án adták át, de az örömteli eseményre ár nyékot vetett, hogy két tucat gyereket nem tudtak beiskolázni az ukrán nyelvi érettségin elért rossz eredményük miatt. A magyar iskolában tanuló gyerekek k omoly hátrányban vannak a vizsgán ukrán anyanyelvű társaikkal szemben. "Mintha egy úszóversenyen kezdő úszók mérnék össze tudásukat delfinekkel" - jellemzi a helyzetet Orosz Ildikó. Az iskolarendszer alsóbb szintjein is érezni a rendelet hatását, igaz, a h elyzet településenként változó. Bótrágyon például a magyar falu 16 elsős diákja közül 11en ukrán osztályban kezdik az iskolát szeptemberben, annak ellenére, hogy tízen magyar óvodába jártak. A szürtei középiskolában a magyar szülők jelentős része az ukrán osztályt választotta, ezért félő, hogy gyerekhiány miatt el sem indulhat idén a magyar osztály. A nagymuzsalyi középiskolában szintén felborult a többségi és a kisebbségi osztályok eddigi aránya. "A kétnyelvű iskola a nyelvvesztés iskolája" - szögezte le Sólyom László Beregszászon, és arra kérte a magyar szülőket, ne engedjenek a nyomásnak, írassák továbbra is magyar intézménybe a gyerekeiket, és higgyenek abban, hogy lehetséges a nemzetiségi iskolarendszer megmentése. Nyár elején még úgy látszott, hogy a z anyaország nem fogta fel a veszély súlyát, és tétlenül szemléli az eseményeket. A helyzet azóta valamicskét javult, elsősorban Sólyom fellépésének köszönhetően. Az elnök július elején kijevi látogatásán határozottan felvetette a problémát.
