Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-10
33 Markó Béla örömét fejezte ki, hogy immár negyedik alkalommal rendezik meg a r omán – magyar közös kormányülést, ami azt mutatja, hogy folytatódik a párbeszéd a két ország között. A magyar diplomácia vezetője ezzel kapcsolatosan elmondta: az októberi esemény várhatóan felgyorsítja számos területen az együttműködést. Új témák is felkerü lnek a listára, példaként említve az energiapolitikát. Az előző kormányülések esetén is fontos szerep jutott az RMDSZnek. Áttekintették a két ország együttműködésének legfontosabb területeit. Ezek egyike az infrastruktúrafejlesztés, az utak és a vasúti összeköttetés kiépítése, a Dunának, mint fontos vízi útnak a fejlesztése. Hangsúlyozták az együttes munka jelentőségét az oktatáspolitika, a környezetvédelem és az önkormányzati együttműködés terén. Göncz Kinga ismételten felhívta a figyelmet az európai u niós fejlesztési alapok közös felhasználására. Soha ekkora lehetősége nem lesz a két országnak, hogy ilyen méretű európai forrásokhoz jusson – mondta. Lazăr Comănescu, a román diplomácia vezetője hivatalában fogadta Göncz Kingát. Sajtónyilatkozatában Comă nescu megállapította: a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség hidat képez a két ország között, fontos szereplője a két állam közötti együttműködésnek. Göncz Kinga is nagy fontosságot tulajdonított e nemzeti közösségeknek, kiemelve az RMDSZ sze repét mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind Románia európai integrációs folyamatában. Comănescu elmondta: ezen a találkozón a Magyarországon október 21én megrendezendő közös kormányülés előkészítésére összpontosították a figyelmet. Szerinte, a tervezett újabb együttes ülésen, olyan területeken kell számba venni az együttműködés lehetőségeit, amelyek mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind pedig európai uniós keretben is fontosak. Ezek közé sorolta példaként az infrastrukturális fejlesztést, a környezetvédel met és az energiaellátást. Göncz Kinga emlékeztetett: az uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés nagy lehetőségeket rejt mindkét ország fejlődése számára. Ezt azonban csak akkor lehet kiaknázni – fűzte hozzá – , ha a két ország kormánya, illetve a ha tár két oldalán fekvő települések és megyék valóban együttesen cselekednek konkrét projektek megvalósításáért. A magyar diplomácia vezetője felidézte egyik személyes élményét, azt a „fantasztikus éjszakát”, amikor 2006. január elsejére virradóra ő maga is Bukarestben várta Románia európai uniós csatlakozását. vissza Újratárgyalta a szenátus az ingatlantörvényt Szabadság 2008. szeptember 10. Azt követően, hogy Traian Băsescu államfő korábban benyújtott egy kérést az állam által 1948 – 1989 között önkényesen átvett ingatlanok törvényének újratárgyalására, a szenátus hétfőn jóváhagyta az elfogadásáról a jelentést, több kiegészítéssel. A kedvező jelentést az újratárgyalásról 91 mellette és 8 tartózkodó szavazattal fogadta el a szenátus plénuma. A jogi bizottság által elfogadott kiegészítések értelmében, azok a tulajdonosok, akik az utólag módosított 1995/112. számú ingatlantörvény előírásainak betartásával kötötték meg az adásvételi szerződéseket, amelyeket végleges és visszavon hatatlan bírósági döntéssel megsemmisítettek, jogosultak a lakások piaci árának a visszatérítésére, a kártérítések összegét pedig majd felméréssel állapítják meg. A jogi bizottság által elfogadott törvénytervezethez fűzött másik kiegészítés értelmében, abb an az esetben, amikor az ingatlant az 1995/112. törvény tiszteletben tartásával adták el, a jogosult személyt (volt tulajdonost) kártérítés illeti meg, a teljes ingatlan (telek és építmények) piaci értékének megfelelően. Amennyiben a volt tulajdonosok már megkapták a 112. törvénynek megfelelően a kártérítést, jogosultak lesznek a korábban felvett összeg infláció szerint időszerűsített értéke, és az ingatlan valós piaci ára közötti különbözetre. A szenátus jogászai eltöröltek egy olyan előírást is a törvényb ől, amely: teljes semmisséggel sújtotta a jogcím nélkül elvett ingatlanok elidegenítéséről szóló iratokat, a privatizálás keretében létrejötteket is, azokat az eseteket kivéve, amikor az ügylet jóhiszeműen jött létre. EcksteinKovács Péter szenátor szerin t az önkényesen átvett ingatlanok törvénye sokat ártott a társadalomnak az elmúlt időszakban, a hatalom váltásával pedig módosult a jogi logika is, hangsúlyozva saját, jogalkotói felelősségét is. Annak ellenére, hogy a jogi bizottság munkáját jónak tartott a, úgy vélte, a módosítások további
