Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-10
30 Borbély László: fejlesztési egyensúly lesz A hasonló aggodalmak eloszlatására, és a fejlesztési egyensúly megbomlásának elkerülésére dolgozta ki a minisztérium a reg ionális fejlesztési központok tervét, mondta el Borbély László miniszter. Elsősorban azt emelte ki, hogy a hét országos fejlesztési súlypont létrehozásával megtörik Bukarest egyeduralma ezen a területen, ugyanakkor elismerte, hogy csak ezzel a hét központt al nem lett volna egységes a térségek fejlődése. Ezért, mondta, lobbiznak Brüsszelben az elképzelés elfogadásáért. Ugyanakkor, hogy a többi város se szoruljon ki a Regionális Operatív Program által nyújtott finanszírozási lehetőségekből, bevezettek egy o lyan elképzelést is, hogy minden olyan projekt támogatható legyen, amely legalább tízezer embert érint, még akkor is, ha ez nem fejlesztési központként szereplő városból érkezik. Nincs központ Hargita és Kovászna megyékben Hargita és Kovászna megyékben nem lesz regionális fejlesztési központ sem. A két székely megye városai az utóbb említett pályázati lehetőségeket azonban kihasználhatják. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint Kovászna túl kicsi is ahhoz, hogy ilyen státusra pályázzon. „E z nem jelenti azt, hogy nem lehet sikeresen pályázni, és kihasználni a közeli nagyváros Brassó nyújtotta lehetőségeket”, fogalmazott lapunk kérdésére Kovászna megye önkormányzatának elnöke. „A hét országos fejlesztési pólus illetve a regionális fejlesztés i pólusok azért hasznosak, mert megtörik Bukarest egyeduralmát, és ezáltal hatékonyabban működhetnek a regionális centrumok. Nyilván, jobban szeretnénk, ha Háromszék is egy ilyen regionális központ lenne, de picik vagyunk egy ilyen program levezetéséhez”, mondta. Szerinte Kovászna megye jó helyen van, hiszen Brassó közelségében nem csak a munkaerő- és gazdasági elszívó hatás érvényesül, hanem lehetőségeket is nyit. Ilyen például a térség két legnagyobb beruházása az autópálya és a repülőtér, amely a szoms zédos nagyváros mellett halad el, de Háromszéknek is gazdasági fellendülést jelent majd. „A regionális operatív programra szánt összegek egy részét valóban a pólusok központjai viszik el, de meggyőződésem, hogy jut mindenkinek belőle, lehet sikeresen pályá zni”, összegzett Tamás Sándor. A regionális fejlesztési központok végleges listáját körülbelül két hét múlva jelenti be a minisztérium. vissza Atomerőmű kell Erdélybe ÚMSZ Bágyi Bencze Jakab | 20080909 23:52:41 Hasznos lenne Erdélynek, ha megépülne végül az ide tervezett atomerőmű, vélik egy tegnap Udvarhelyen szervezett konferencián résztvevő szakemberek. A várható technológia kanadai nehézvízzel és természetes uránnal működtetett reaktor lesz, a helyszín pedig a Maros alsó folyása lehet. Jót tenne Erdélynek, ha megépülne az az atomerőmű, amire egyébként tervek is vannak, vélték a lapunk kérdésére nyilatkozó szakemberek, akiket erről a tegnap Székelyudvarhelyen zajlott, Mágneses nanofolyadékok és alkalmazásaik a forgót engelyes tömítésben című konferencián faggattunk. A Turnu Severini nehézvízüzem igazgatója, Bartha János szerint a megvalósíthatósági tanulmány és az építési helyszínekre vonatkozó javaslat már év végéig elkészül. A szakember elmondta, kétféle technológ ia jöhet számításba: a nehézvízzel és természetes uránnal, valamint normál vízzel és dúsított uránnal működtetett reaktor, ez utóbbi biztonságosabb. „Ha Erdélyben épül fel, az csak jó az erdélyieknek, mivel munkahelyek teremtődnek ezáltal. Egy turbina felé pítés utáni működtetése 1000 embernek ad munkát, és 2 milliárd euróba kerül. A kormány valamivel több mint négymilliárd eurót irányzott elő új atomerőművek építésére, ami egyelőre két reaktor felépítésére elegendő”, magyarázta Bartha János. Ioan Rusu, a cernavodai erőmű műhelyvezetője szerint a Maros mentére tervezik a reaktort, esetleg Moldvába a Szeret mentén.
