Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya

2008-09-01

28  Ma FicoGyurcsán

y informális találkozó Brüsszelben Újszó

 2008. szeptember 1. hétfő 08:24 | korpas | Informális tanácskozást tart ma Brüsszelben Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák. Mindkét

miniszterelnök részt vesz az oroszgrúz konfliktus miatt összehívott r

endkívüli EUcsúcsértekezleten. Fico és Gyurcsány egy brüsszeli étteremben tanácskozik délután fél egykor. "A találkozó célja a jelenlegi szlovákmagyar kétoldalú kapcsolatokról és azok lehetséges jövőbeni alakításáról folytatandó eszmecsere. A találkozór

a a magyar miniszterelnök kezdeményezésére kerül sor, a szlovák kormányfő ezt megelőző ajánlata alapján" - áll a

szlovák kormányhivatal sajtóközleményében. Az eszmecsere után a felek 14 órakor közös sajtótájékoztatót

tartanak. (ú)  vissza  Szabadka napja Vajdaságma 20080901 A kommunizmus bukása után Szabadka szeptember elsején ünnepeli városnapját. 1779ben ezen a napon nyilvánították szabad királyi várossá. A második világháború után az úgynevezett felszabadulás napját, ok

tóber

10ét ünnepelték. Az eddig ismert, legelső dokumentum, amely megemlíti a települést (Zabotka), még 1391ből származik. A

kutatók többsége azonban a város keletkezését, IV. Béla magyar király idejére teszik, azaz a XIII. század közepére,

miután a tatá

rok elhagyták a Kárpátmedencét, s a király hozzálátott az ország újjáépítéséhez. Közvetlenül a

törökök bejövetele előtt pedig a város a Hunyadi család birtokát képezte. A mohácsi csata után (1526) egy rövid

időre Jovan Nenad (Cserni Jován) martalócvezér k

ikiáltotta magát a környék cárjává (császárává), s központját

Szabadkán rendezte be. Azonban néhány hónap leforgása alatt a környékbeli magyar nagyurak leverték Jován

„magánkezdeményezését”. A várost 1542ben foglalják el a törökök, s egész 1686ig uralmuk alatt is tartják.

Ezekben az időkben szinte teljesen kiveszik a magyar lakosság az egész Délvidéken. A karlócai békekötés után,

amikor a vidék visszakerül Magyarországhoz, s a Habsburg Monarchiához, nagyfokú betelepítéseket hajtanak

végre, főleg az ország magyarok által lakott vidékeiről. Szabadka lakossága is ekkortól gyarapszik, azzal a

különbséggel, hogy ide először katolikus vallású délszlávok (bunjevácok) érkeztek (főleg a Hercegovinában levő

Buna folyó vidékéről). A település fejlődésében nagy jelent

őséggel bír Mária Terézia osztrák császárnő és magyar királynő trónralépése:

először, 1743ban mezővárosi státust adományoz Szabadkának (ekkortól Szent Máriának hívják), majd 1779ben szabad királyi városi rangra emeli, és nevét is Maria Theresiapolisra vá

ltoztatja. Szabadka ekkortól erőteljes

fejlődésnek indul, mivel a szabad királyi város címmel (amely egyébként várostípus volt a korabeli Magyar

Királyságban) számos kiváltságba részesítette lakóit. Csak a királynak voltak alárendelve, a király tulajdonát

képezte. Lakóinak kiváltságukhoz tartozott a mezővárosokkal szemben például, hogy joguk volt fallal bekeríteni a

települést, a beköltözőknek polgárjogot adhattak, plébánosaikat maguk választhatták. Fontos volt a vásártartás joga

és az árumegállító jog. Tov

ábbá, a polgárok szabadon végrendelkezhettek, s adóikat évente csak egyszer fizették,

és azt is csak a királynak stb. A következő nagy fejlődési periódusa a városnak, az 1867ben aláírt osztrákmagyar kiegyezés után következett

be. Ez az az időszak amikor

az Magyarországgal együtt Szabadka is kezd európaivá válni. A kiegyezés után két

évvel már vasút köti össze a várost a világgal, a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójára (1896) megnyitják az

első villanytelepet., és egy évvel később már villamossal lehe

tett utazni Szabadkáról Palicsra. A „boldog

békeidőknek” is nevezett évtizedekben nyerte el a város a szecessziós arculatát is. Amikor Szabadkát 1920ban hivatalosan is elszakították Magyarországtól, már az egész Kárpátmedence egyik legnépesebb települése volt, de az újonnan létrehívott délszláv királyság legnépesebb városa sem Belgrád, vagy

Zágráb volt, hanem Szabadka. Hegedűs Attila

 vissza  Mladić nyomára jutottak? Vajdaságma 20080901 Tudják már Ratko Mladić hágai körözö

tt tartózkodási helyét, állítja a Glas javnosti című belgrádi napilap,

titkosszolgálati értesülésekre hivatkozva. Az újság forrása szerint ezért szólította fel Dragan Šutanovac védelmi