Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-01
26 betéteket a bankok díjmentesen számítják át koronáról eurora. A számlavezetés folyamatosan megy tovább, ezért nem k ell az ügyfeleknek semmiféle bürokratikus átállástól tartaniuk. A bankkártyák használatára ugyanez vonatkozik. Az euros bankjegyeket a legmodernebb nyomdatechnikai eszközökkel védik a hamisítás ellen, de a védjegyek sem teszik teljesen lehetetlenné a pénz hamisítást. Az eddig leggyakrabban hamisított bankjegye az ötveneuros címletű volt, amelyet nem óvtak meg ettől a hologramm és az optikailag változó színelemek sem. A bankók eredetiségét legegyszerűbben tapintással vagy ellenfényben való vizsgálattal lehet megállapítani (mélynyomás, hologrammos elemek, vízjegy). Ezenkívül a bankjegyek olyan elemekkel vannak ellátva, amelyek ultraibolya fényben azonosíthatók. A bankjegyek alapanyaga egyébként tiszta gyapjú, az ebből készült papírra 14 szigorúan őrzött európa i nyomdában nyomják a megfelelő bankók ismertető jegyeit. Alan Greenspan, az amerikai jegybank egykori elnöke elképzelhetőnek tartja – no nem Szlovákia csatlakozása miatt – , hogy hamarosan az euro fogja játszani a világpénz szerepét, vagy legalábbis hason ló súllyal fog rendelkezni a világ pénzpiacain, mint az amerikai dollár. Nézete szerint az eurozóna jelentős hasznot húz az erősödő egységes pénznemből, amely nagyban hozzájárult a bankközi kamat csökkenéséhez a zóna országaiban, ami elősegítette az EU jel enlegi gazdasági terjeszkedését. Nem minden arany… Az euro szlovákiai bevezetésével kapcsolatban különböző nézetek és aggályok fogalmazódtak meg otthon és külföldön egyaránt. A jelenlegi szlovák kormányzat egyértelműen a szlovák gazdaságpolitika sikereké nt könyveli el, amely teljesíteni tudta az euro bevezetéséhez szükséges szigorú brüsszeli elvárásokat és kritériumokat. Tény és való, hogy a szlovák gazdaság makroökonómiai mutatóira sok szomszédos ország irigységgel tekinthet. Mások az euro – szerintük ko rai – bevezetésének esetleges negatív következményeitől óvnak, gondolván elsősorban az infláció lehetséges meglódulására a közös pénznem bevezetése után. Ekkor ugyanis az árfolyammozgás befolyásolására a nemzeti banknak már nem lesz lehetősége. Václav Kla us, cseh köztársasági elnök – aki közismerten és általában euroellenes és euroszkeptikus – szerint az euro árt Európának, mert a különböző gazdaságokat egységes pénzügyi politika folytatására kényszeríti, ami az egyes országokat a változó gazdasági környez et veszélyeinek teszi ki. Klaus szerint Brüsszel ugyanakkor nem képes reagálni a fejlődő országok növekvő gazdasági ambícióira és az árak folyamatos emelkedésére. A cseh államfő úgy véli, hogy térségünk országai esetleg csak akkor válnak igazán éretté a kö zös európai pénznem bevezetésére, ha maradéktalanul végrehajtották az adó- és nyugdíjrendszer, valamit az egészségügy reformjait. Két német jobboldali euroképviselő – Werner Langen és Alexander Radwan, az Európai Parlament gazdasági bizottságának tagjai ko rainak tartják Szlovákia 2009. január 1i belépését az eurozónába, mondván, hogy Szlovákia ugyan teljesíteni tudja a szükséges kritériumokat, de ami a reális konvergencia, illetve az infláció mértékének fenntarthatóságát illeti, ez nagyon is kétséges. A vé lemények tehát merőben különböznek, a kérdés azonban el van döntve. Az eurovonatra való felszállás következő lehetséges időpontja 2012. Akik továbbra is forintban kapják jövedelmüket, ki lesznek téve az euro kurzusváltozásainak, s arra viszonylag kicsi az esély, hogy a közös európai pénz nagyon gyengülne a közeljövőben a forinttal szemben. Az euroérme magyar oldala Magyarországnak egyelőre nem kell a közös európai fizetőeszköz bevezetésének hazai hatásaitól tartania, mivel a jelenlegi álláspont szerint n agyon optimális esetben is csak 3 – 4 év múlva váltható le a forint eurora. Igaz, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egyelőre még ezt sem merte megjósolni néhány hete, mint mondta, leghamarabb 2009. első felében lesz érdemes egyáltalán a céldátum kitűzését napiren dre tűzni. Simor András szerint ugyanakkor valamelyest megnőtt a befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt, és részben ez okozta a forint elmúlt időkben mutatott erősödését. Simor szerint az eurobevezetés kulcsa az infláció alacsonyan tartása, a céldátum kitűzése pedig fegyelmező eszköz lenne mind a kormány, mind a gazdasági szereplők számára, mivel kiszámíthatóbb pályára állítaná az országot. „Ez láthatóan más országokban működött is, például Szlovákiában, ehhez azonban az szükséges, hogy a céldátum hite les legyen, az emberek elhiggyék, hogy ez lehetséges” – fogalmazott Simor.
