Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-06
9 Az EU világossá tette, hogy a Szovjetunió hajdani érdekszférájába, illetve területéhez tartozó országok euroatlanti integrációs törekvéseit határozottan támogatni kell. Grúzia és Ukrajna legitim vezetése a demokratikus fordulatot megvalósító, ún. "színes forradalmak" - a 2003as grúziai "rózsák forradalma", illetve a 20042005 fordulóján lezajlott ukrajnai "narancsos forradalom" - óta egyértelmű elkötelezettséggel törekszik arra, hogy országaik idővel az EU és a NATO tag jaivá válhassanak, az autokratikus hatalomgyakorlást favorizáló orosz rezsim nem kis bosszúságára. Moszkva igyekszik megállítani, sőt megfordítani határain a Nyugatbarát tendenciákat, visszahozni az orosz befolyást e területek felett, amivel egyértelműen megsérti szuverén államok jogát saját külpolitikai céljaik megvalósítására. Az EU tagállamai felismerték, hogy az egyik legfontosabb lépés, amit tehetnek az oroszországi befolyás(vissza)szerzési törekvések megfékezésére, valamint Grúzia és Ukrajna megnyug tatására, ha megerősítik mindkét ország európai perspektíváját. A Szovjetunió felbomlását követően, zavaros területi követelések és függetlenségi törekvések révén keletkezett, máig rendezetlen státusú entitások - pl. Transznyisztria, NagornoKarabakh, DélOszétia, Abházia, Kalinyingrád - mint befagyott konfliktusok megannyi időzített bombaként ketyegnek, és az "oszd meg és uralkodj!" stratégia érvényesítésével alkalmat kínálnak Moszkvának régióbeli befolyásának fenntartására, illetve kiterjesztésére. A nem zetközi közösségnek és különösen az európai országoknak arra kell törekedniük, hogy e konfliktusok békés, tárgyalásos úton és tartósan rendeződjenek, valamennyi érintett fél legitim érdekeinek figyelembevételével - beleértve az autonómia iránti jogos igény eiket is - és összhangban a nemzetközi jog alapvető elveivel (szuverenitás, területi integritás, a határok sérthetetlensége és a kisebbségi közösségek jogainak tiszteletben tartása). Az Európai Tanács kimondta: a grúziai válsággal az EU és Oroszország köz ötti kapcsolatok válaszúthoz érkeztek. Az EU tisztában van kölcsönös egymásrautaltságának számos területen, beleértve a globális kihívások kezelését is, épp ezért a maga részéről nem lát más kívánatos alternatívát, mint egy erős kapcsolatrendszert, amely e gyüttműködésen, bizalmon és párbeszéden, valamint a jogállamiság és az ENSZ, illetve az EBESZ keretében kölcsönösen elismert elvek tiszteletben tartásán alapul. Az EU meggyőződése szerint Oroszországnak is érdekében áll, hogy ne szigetelődjön el Európától. Az EU kész az együttműködésre egy olyan Oroszországgal, amely felelős módon viselkedik, betartja vállalt kötelezettségeit, és a szomszédságában lévő államokkal való viszonyát nem az ellenségcsatlós dichotómia keretében kívánja meghatározni. Bár az EU fe lfüggeszti az új partnerségi és együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokat mindaddig, amíg Moszkva nem vonja vissza csapatait az augusztus 7e előtt elfoglalt állásaikba, a kétoldalú kapcsolatok különböző aspektusainak további alakulását a tovább i fejleményektől teszi függővé. Az EU tehát határozottan kiállt az Oroszországgal való partnerség kívánatos volta mellett, de megszabta ennek elengedhetetlen feltételét: a készséget Oroszország részéről a felelősségteljes partner szerepének vállalására egy normatív alapokra épülő viszonyban. vissza Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Középeurópai együttműködés kell az orosz fenyegetéssel szemben Magyar Hírlap • 2008.09.06. A Déli Áramlat melletti elköteleződés, Laborc Sándor kinevezése és a magyar kormánynak a kaukázusi konfliktussal kapcsolatos tétlensége nyilvánvalóvá tette az Egyesült Államoknak, hogy a Gyurcsánykormány egyértelműen Moszkvabarát politikát folytat – mondta lapunknak Németh Zso lt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke. – Orbán Viktor részt vett a Republikánus Párt konvencióján, és találkozott többek közt idősebb George Bushsal is. Milyen jelenleg a Fidesz és Amerika kapcsolata? – Nagyon erősek és jók a Fidesz ame rikai kapcsolatai. A 2007 márciusa óta eltelt idő fontos próbája volt ennek, hiszen akkor vált az Egyesült Államoknak nyilvánvalóvá, hogy létezik egy olyan alku a magyar kormány és Oroszország között, amely alapvető orientációs problémákat vet fel. A magya r külpolitika élesen szembehelyezkedett a valódi diverzifikációt jelentő energiapolitikával, amikor elkötelezte magát a Déli Áramlat