Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-05
22 kettő között valami egyensúlyt kell teremteni, és ezt hivatott elősegíteni a bolognai folyamat is, amely szerkezetével is azt sugallja, az általánosabb ismereteket, a t ömegigényeket tessék az első három évben kielégíteni, a tudománycentrikusabb, „elitebb” képzést pedig a mesteri vagy doktori szintekre „felnyomni”. Persze, ez nem könnyű feladat, hiszen minden oktatónak át kell gondolnia saját szerepét, és az általa oktat ott tartalmak bachelor szintű relevanciáját is. – A most Magyarországon tanuló erdélyi fiatalok a hiányszakmák elsajátításáért mennek oda tanulni vagy valami másért? – Ezt a témát külön meg kellene vizsgálni, éppen azért, mert Románia is EUtag lett, ami az oktatási piac kiterjedését, illetve a motivációk átstrukturálódását is magával hozhatja. Ismereteim szerint a korábbi években egykori irodánk, illetve munkatársam Erdei Itala végzett átfogóbb szociológiai vizsgálatot a magyar rendszerben tanuló határon túli hallgatókról. 2004es adataink szerint a magyarországi továbbtanulásban három nagyobb tényező játszott közre: volt egy olyan nagyobb késztetés, miszerint a Magyarországon való tanulás elsősorban a magyarországi boldogulással párosul, egy második moti vációs halmaz szerint az anyaországi tanulás inkább informális, családi, érzelmi megalapozottságú, és harmadsorban tapasztalhattuk azt, hogy az itteni továbbtanulás az erdélyi oktatási kínálat szűkösségével magyarázható. Kérdésére röviden válaszolva tehát nem gondolom azt, hogy a magyarországi felsőfokú tanulmányok folytatásának motivációja hiányszakmák elsajátítása lenne, hiszen az erdélyi magyar és román nyelvű oktatási kínálat is kibővült. És ez így van rendjén, hiszen a felsőoktatás eltömegesedése sorá n a legkülönfélébb motivációjú egyének érkeznek az intézményekbe. A mai egyetemi, főiskolai képzések nem arról szólnak, hogy egy biztos szakmát elsajátítva biztos munkahelyre kerüljünk. Sokkal inkább arról szólnak, amit a zéró korreláció elvének neveznek: ha kimaradok a felsőoktatásból, biztos vesztes leszek (a munkaerőpiacon), ám ha bekerülök, egyáltalán nem biztos, hogy nyertes leszek a munkaerőpiacon. De legalább növelem kapcsolati hálómat, partneri, házassági esélyeimet, csiszolhatom kulturális szokásai mat stb. NAGYHINTÓS DIANA vissza Négymilliárdot fordítanak a bősi vízerőmű javítására Felvidékma 2008.09.05. Négymilliárd koronába kerül a bősi vízerőmű úszókamráinak a javítása. Ezt az összeget a következő öt év foly amán használják fel. Ján Chrbet, az új környezetvédelmi miniszter Bősön tett látogatása alkalmából elmondta, hogy a vízi erőművön a felújiíási munkálatok 2008 és 2013 között zajlanak. Neki, mint tárcavezetőnek az a feladata, hogy anyagi hátteret biztosít son a szükséges felújítási munkálatokra. 1992ben adták át az erőművet rendeltetésének, de azóta még nem került sor ilyen nagyobb mértékű, átfogó rekonstrukcióra. Az erőmű bal oldali kamrája már néhány hónapja nem működik. Egyfolytában javítják, még éjjel is dolgoznak a munkások. Új hidraulikus berendezéseket és új elemeket szerelnek fel, ami által biztonságosabbá és használhatóbbá válhatnak a kamrák. Sőt, ahogyan azt Peter Kmeť, a bősi erőmű működtetéséért és karbantartásáért felelős szakember elmondta, e záltal az elkövetkező tíz évre csökkennének a karbantartásra szánt kiadások is. Csak az elmúlt évben 220 millió koronát fordítottak a vízi erőmű javítására és több mint 150 millió koronát igényelnek a jelenlegi munkálatok is. A következő évben is legalább 100 millió koronás kiadással kell számolni. Szlovákia azonban a felújítási munkálatok ellenére mégsem veszteséges, - igaz a bal oldali kamrát leállították,- mert a vízi utat a nemzetközi egyezség alapján ingyen biztosítják a hajótársaságok számára. A hajó k jelenleg ugyan csak a jobb oldali kamrát használhatják, de a hajózási társaságok az áruk szállításának az akadályoztatására be vannak biztosítva. Felvidék Ma, sk vissza
