Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-05
16 A szerződés aláírása után a két város polgármestere zászlót cserélt, majd pedig a koccintásra és fogadásra is sor került, melyen jelen voltak a városi tanács tagjai is. vissza A foglalkoztatás bővítéséért Világgazdaság 20080905 Ösztöndíjala pot hoznak létre a hiányszakmák elsajátításának a támogatására Kizárólag a 25 – 54 évesek foglalkoztatási rátája áll közel az uniós átlaghoz, a többi korosztálynál jelentős a lemaradás – ezzel a meghökkentő kijelentéssel jellemezte a hazai foglalkoztatáspol itikai helyzetet Simon Gábor, a szociális és munkaügyi tárca államtitkára a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnökségi ülésén. Különösen lehangoló a helyzet az alacsony iskolai végzettségűek körében: minden száz magyar közül mindössze 27en járnak munkába, míg az unióban 49en. A gazdasági növekedés egyik feltételeként említette az államtitkár, hogy megfelelő számú és minőségű munkaerő álljon rendelkezésre, egyúttal versenyképes legyen a munkaerő költsége. A „komplex problémakezelésre” az állam különféle foglal koztatáspolitikai eszközöket vet be. Ilyen például a korosztályok pozitív megkülönböztetése, ez a pályakezdők és az 50 éven felüliek elhelyezkedési esélyeit javíthatja, a felnőtt- és szakképzési rendszerek fejlesztése, hogy a gazdaság igényeinek megfelelő képzettségű szakemberek kerülhessenek a munkapiacra. Ugyancsak fontos eszköznek tekinti a szaktárca a szociális támogatási rendszer átalakítását, a segély helyett munka elvének megvalósítását. A Nemzeti közfoglalkoztatási program, illetve más munkaerőpiac i programok (uniós és hazai forrásból) abban segítenek, hogy a jelenleg segélyen élők visszakerülhessenek a munka világába. A bölcsődék, óvodák hálózatának fejlesztése pedig azt mozdíthatja elő, hogy a kisgyermeket nevelő szülők újból munkába állhassanak. Az OKISZ elnöke, Tokár István a hiányszakmák elsajátítása ösztönzésének kérdését vetette fel. Ezzel kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy már kész tervek vannak erre, külön ösztöndíjalapot hoznak létre, ebből támogatják az érintetteket. Más területete ken is igyekszik olyan intézkedéseket hozni a kormány, amelyek hozzájárulhatnak a foglalkoztatás bővítéséhez, illetve amelyek a munkára ösztönöznek. Így például a kormány jövőre alacsonyabb járulékmértékekkel is elősegítené a foglalkoztatás bővülését. A mu nkáltatók által fizetendő járulék 33,5 százalékról 28,5re mérséklődne, ám kitörő örömre nincs okuk a vállalkozásoknak. A csökkenés ugyanis csak 2009. április 1jétől kapna startjelet. Szakemberek máris arról beszélnek, hogy az év közbeni módosítás jelentő s terheket okoz majd a vállalkozásoknak. A könnyítés értékéből az is sokat von le, hogy az alacsonyabb tbkulcsot csak havi 140 ezer forintos bruttó bérig lehet érvényesíteni, e felett marad a 33,5 százalékos mértékű teher. A sávos tbjárulék is számos dil emmát vet fel: bevezetésével még bonyolultabbá válik a magyarországi adószisztéma, és sokakat a bér egy részének letagadására csábíthat az, hogy havi 140 ezer forintig alacsonyabb a foglalkoztatás költsége. A tervezett módosítások közül a különadó kivezeté se is érinti a vállalkozásokat, ez 4 százalékkal csökkenti adóterhelésüket, a tervek szerint azonban a könnyítés egy részét a kormány visszavenné azzal, hogy a társasági adó 16ról 18 százalékra nőne. A személyi jövedelemadó sávhatárának felfelé tolása a m unkáltatókat csak annyiban érinti, hogy 167 ezer forintos havi bruttó bér felett néhány ezer forinttal több marad a dolgozó zsebében. Esélyt nyújthat a Start kártya a hátrányos helyzetűeknek A hátrányos helyzetű és az alacsony iskolai végzettségű munkaváll alók elhelyezkedését segíti a Start plusz és Start extra kártyaprogram, ezek révén 10 600 ember vállalhatott munkát a tavaly júliusi indulástól ez év júniusig. Az államtitkár úgy becsüli, az év végére számuk eléri a 18 ezret. A Start plusz kártyával rendel kezőket foglalkoztató az első évben az alkalmazásában állók után fizetendő közterhek helyett a bruttó bér 15, a második évben pedig 25 százalékát kell befizetnie. Start extra kártya esetében a munkaadó az első évben mentesül a munkavállaló után fizetendő k özterhek alól, a második évben 15 százalékot kell befizetnie. Jövőre indul a Start régió kártya, amely a leghátrányosabb helyzetű térségek munkavállalóinak adhat kapaszkodót. Munkatársainktól vissza
