Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-04
32 amikor hajnalban megjelennek az orosz tankok. Bízunk abban, hogy megváltozott a világ, de amikor arról kapunk jelzéseket, hogy ez mégsem történt meg teljesen, akkor szólni kell. Ezt a magyar kormánynak meg kellett volna tennie, mint ahogy megtették a lengyelek, a baltikumiak, az ukránok, mi pedig lapítottunk, gondolván, meg tudjuk kerülni az állásfogl alást, hogy lesz egy közös, uniós álláspont, amelyhez majd csatlakozunk. Brüsszel egyébiránt egységes és egyértelmű politikai üzenetet küldött Oroszországnak a hétfői határozatával. – A válság az energetikát is érinti. A minap Matthew Bryza, az amerikai k ülügy helyettes államtitkára magyar újságíróknak azt mondta, hogy a Déli Áramlat "nem időszerű". Előretör a Nabucco? – A Nabucco gázvezetéket a lehető leghamarabb meg kell építeni, ez egy közös európai projekt kell hogy legyen minden szempontból. Ha van a grúz háborúnak pozitív hatása, akkor az az, hogy felgyorsul a közös európai energiapolitika, annak minden elemével együtt. Felgyorsítjuk a Nabucco gázvezeték építését, minden körülmények között ennek a projektnek kell elsőbbséget adni a Déli Áramlattal sze mben. A források diverzifikálása az elsődleges, az útvonal diverzifikálása csak ez után jöhet. – Örvendetes tény, hogy az utóbbi időszakban meglehetősen markánssá vált a Fidesz transzatlanti politizálása. Korábban mintha nem így lett volna. Mi áll az irán yváltás hátterében? – Nem látok radikális irányváltást, a Fidesz transzatlanti elkötelezettsége már akkor is teljesen egyértelmű volt, amikor én a Fidesszel semmilyen kapcsolatban nem álltam. A kilencvenes évek elején, amikor először beszéltünk Orbán Vikto rral az európai integrációs és transzatlanti kérdésekről, teljes egyetértés volt köztünk. A transzatlanti elkötelezettség mindig is fennállt. Lehetséges, hogy voltak kisebbnagyobb zavarok, a mi transzatlanti elkötelezettségünk azonban soha nem volt kérdés es. – Úgy tűnik, politikai futóbolondok szabadultak el Pozsonyban, az Európai Unió hallgat a vállalhatatlan magyarellenes kijelentések hallatán, a magyar – szlovák kapcsolatok mélyponton. Van kiút? – Ameddig a szlovák nemzeti párt a koalíció tagja, addig ne m nagyon lehet számítani a szlovák – magyar kapcsolatok javulására. Bízom benne, hogy ez a kártya Szlovákiában nem lesz olyan erős, mint most, sajnos jelenleg nem ez a helyzet. Pusztán jogi szempontból nehéz az EUnak lépnie, de azért meglennének azok a poli tikai eszközök, amelyekkel a szlovák vezetést is rá tudnák venni arra, hogy egy ilyen tökéletesen szalonképtelen politikai mozgalommal ne vállaljon közösséget és ne alkosson koalíciós kormányt. Janzsó Viktor vissza Keletebbr e költözik az osztrák tőke Magyar Hírlap 20080904 Hazánk szerepét átveheti Románia, Oroszország és Ukrajna. Az osztrák cégek közvetlen tőkebefektetéseik helyszínéül a keleteurópai országokat választják. Korábban hazánk és Csehország volt a célpont, ki emelt helyünket azonban egyre inkább átveszi Románia, Oroszország – derül ki a WIIW osztrák intézet elemzésből. Eközben az ugyancsak osztrák Die Presse arra számít, hogy Ukrajna a globális pénzügyi válság közepette is egyre több külföldi működő tőkét vonz. A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) jelentése alapján az osztrák vállalati működő tőke (FDI) Magyarország és Csehország után még keletebbre vándorol. Románia, Bulgária, Oroszország és Ukrajna pozíciója folyamatosan javul az ausztri ai cégvezetők szemében. Ennek több oka is van, de nem elsősorban az alacsonyabb munkaerőköltségeké a főszerep. Mindenekelőtt az, hogy új piacokat szerezzenek az osztrák tőkekihelyezők: Magyarország és Csehország ehhez már "kevés". A felmérés érdekessége, h ogy leginkább a kis- és közepes vállalkozások a tőkeexportőrök. A WIIW kimutatásai szerint 2005ben a külföldön beruházott ausztriai tőke mintegy 52 milliárd euró volt, több mint kétszerese a 2000ben jegyzett 24 milliárdnak. Az ugyancsak bécsi Die Presse eközben arra számít, hogy Ukrajna a globális pénzügyi válság közepette is egyre több külföldi működő tőkét vonz. Az első fél évben 3,4 milliárd euró érkezett keleti szomszédunkba, ez négyszerese a tavalyi év hasonló időszakában elért szintnek. Korábbi je lentésükben a bécsi intézet munkatársai azt írták, hogy hazánk nem felfelé, hanem lefelé lóg ki a keleteurópai mezőnyből, legyen szó akár a várható GDPnövekedési ütemről, akár az inflációról, akár az államháztartási politikának a gazdasági folyamatokra g yakorolt hatásáról.
